Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az első öt havi adatok alapján teljesíthetőnek látja az idei, meglehetősen ambiciózus adóbevételi terveket?
– A Pénzügyminisztérium márciusi, a költségvetés bevételeinek várható alakulására vonatkozó előrejelzése véleményem szerint megalapozott és reális, habár valóban igen feszes. Június közepéig az ismert számadatok is azt mutatják, hogy a bevételek e prognózisnak megfelelően alakulnak.
– A VPOP-hez hasonlóan okozott-e fennakadást az APEH életében az európai uniós csatlakozás?
– Az APEH-nál a csatlakozás nem okozott fennakadást, de az igazság az, hogy az adóhivatal helyzete nem összehasonlítható e tekintetben a VPOP-éval. A vámos kollegáknál az átállás sokkal több azonnali megoldást követelt meg, ami egyben a problémák felmerülésének valószínűségét is megnövelte. A legnagyobb kihívás, amivel a mi szervezetünk szembesült, az EU hasonló intézményeihez kapcsolódó Központi Kapcsolattartó Iroda „hadrendbe” állítása volt. Az irodán keresztül az EU tagállamai meghatározott információkat kérhetnek le a magyar adózókról és mi is ezen keresztül juthatunk információhoz a közösség területén működő vállalkozásokról. Az iroda a csatlakozás napjával rendben megkezdte működését, s azóta sem merült fel probléma – igaz, a nagyobb kihívást jelentő feladatok még előttünk állnak. A július 20-ai áfabevallással egyidejűleg megérkeznek az első összesítő jelentések, ezeket fel kell dolgoznunk, és összegzés után továbbítanunk kell a többi tagállam felé az adatokat. A következő nagy feladat pedig szeptemberben a tőlük érkező adatok fogadása lesz.
– Az Európai Uniónál maradva, ön szerint „megfúrhatja” az EU az evát?
– Az ezzel kapcsolatos tárgyalások a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, így erre ott tudnak pontos választ adni. Véleményem szerint azonban az evával olyan adófajtát sikerült bevezetni, ami nagyban megkönnyíti mind az adózók, mind az adóhatóság dolgát, így kár lenne érte.
– Észlelt-e olyan jelenséget az APEH, hogy mérséklendő az adófizetési kötelezettséget, a bevételeket a nem evás társaságok evás társaságokkal könyveltetik el, olykor felvállalva a fiktív számlázást is?
– Az adórevizoroknak az év elején nyilvánosságra hozott ellenőrzési irányelvek alapján vizsgálniuk kell, hogy evás adóalany által kibocsátott nagy összegű számlák esetében az abban elszámolt gazdasági esemény valóban megtörtént-e. Ez lehetőséget ad arra, hogy a jelentősebb visszaéléseket feltárjuk. Összességében azonban úgy látom, hogy azok az adózók, akik az evát választották nem a csalás miatt tették ezt, hanem éppen ellenkezőleg, egyszerű és tisztán követhető adózási rendszert láttak benne, amely segíti elkerülni nekik a hibák elkövetését az adózás során.
– Ön milyen egyszerűsítéseket tartana szükségesnek az adórendszerben? Követhető-e a szomszédos országokban alkalmazott egykulcsos rendszer?
– Az adórendszer milyensége tipikus pénzügypolitikai kérdés, s mint ilyen részben a politikusok, részben mint törvény-előkészítő, a PM kizárólagos hatáskörébe tartozik. A minisztérium természetesen az adózással kapcsolatos kérdések esetén ki szokta kérni az APEH véleményét is. Személy szerint úgy gondolom, hogy egy adórendszer nem attól egyszerű, hogy például minden adónemben egységes kulccsal számítják az adót, hanem attól, hogy preferenciarendszere világosan áttekinthető, s nem igényel különlegesen bonyolult adminisztrációt. Az adózás egyszerűsítésének irányába hat például a jövő évtől induló új személyijövedelemadó-bevallási forma, amelynek keretében – amennyiben ezt valaki igényli – az APEH állapítja meg a magánszemélyek helyett a személyi jövedelemadó nagyságát, levéve ezzel a bevallás kitöltésének terhét az adózóról. Az új szolgáltatás beindítása és üzemeltetése természetesen újabb informatikai beruházásokat igényel, ami komoly terhet ró az APEH-ra. A másik fontos eredményünk az adóadminisztráció egyszerűsítése terén az elektronikus adóbevallás kiterjesztése lesz. Jövő évtől bárki beadhatja elektronikus formában a bevallását, könnyítve ezzel mind az ügyfelek, mind az adóhivatal teendőin.
