Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalati szférában már bizonyított vezetési eljárásokat eredményesen lehet meghonosítani a sportban is – derül ki a német VfB Stuttgart példájából. A klub a Bundesligában elsőként vezette be az úgynevezett Balanced Scorecard (BSC) módszert, azaz a kiegyensúlyozott mutatószámok rendszerére épülő irányítási koncepciót.
Néhány éve a Félix Magath által irányított Stuttgart még a kiesés ellen küzdött, ma pedig egyenrangú ellenfele a Bajnokok Ligája bármely sztáralakulatának. A látványos fejlődéshez a sportszakmai reformokon túl a klub irányításának újragondolása is szükséges volt. Miután a Stuttgart vezetését az IBM-től érkezett Erwin Staudt vette át, a klubon belül szakszerű menedzsmentet alakítottak ki. A BSC bevezetésére a stuttgarti egyetem magyar származású professzorát, Horváth Pétert, illetve az általa alapított cégcsoportot, a Horváth & Partnerst kérték fel. A munka során a szakértők feltérképezték és elemezték a Stuttgart környezetében tevékenykedő szervezetek, szereplők széles körét – többek között a profi egyesületeket, a nézők és a szurkolók csoportjait, a bajnokságot irányító szervezetet, a média különböző képviselőit, a sporthoz kapcsolódó szolgáltatókat és a szponzorokat. A különböző szereplők célkitűzéseit, elvárásait, az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek rendszerét, valamint a közöttük meglévő teljesítménykapcsolatokat. Az informatikailag is támogatott mutatószámrendszer összesen 130 tételt foglal magába. A mutatószámok kialakításakor stratégiai célként jelölték meg a stabil gazdasági háttér megteremtését és a jelentős adósságállomány csökkentését – mondta lapunknak Kovács László, az IFUA Horváth & Partners Kft. sportszervezetekkel foglalkozó szakértője.
A szigorú gazdálkodás nem véletlen: a klub vezetése még egyszer nem akar olyan helyzetbe kerülni, mint az 1999-es szezon végén, amikor a gazdálkodás egyenlege 16 millió euró adósságot mutatott. A 46 millió eurós költségvetésű klub gazdálkodását leképező mutatók lefedik a bevételeket és a kiadások alakulásáért felelős tényezőket. Jelentős hangsúlyt kapnak az árbevételi mutatók, ezek révén határozzák meg ugyanis a csapat erősítésére fordítható pénzügyi keretet.
