A magyar export ebből tavaly 1,1 milliárd dollárra rúgott, s mintegy kétharmadát az ipari, negyedét mezőgazdasági termékek, míg tíz százalékát szolgáltatások tették ki. Románia 600 millió dolláros exportját főként faanyagok és textíliák alkották. A kapcsolatok erősségét az is jelzi, hogy tavaly a romániai szakmai kiállításoknak és vásároknak mintegy kétezer magyar résztvevője volt. Amennyiben valaki Romániában kíván üzletet kötni, nem kell a bukaresti kirendeltségig utaznia, mert az ITDH hat erdélyi településen is tart fenn regionális irodát.
Tavaly év végére 4392 magyar tőkeérdekeltségű cég működött Romániában; kumulált tőkeértékük csupán 264 millió dollárt tett ki, de becslések szerint a ténylegesen befektetett összeg meghaladja az 500 millió dollárt. Ezzel a romániai befektetők rangsorában Magyarország a 13. helyen áll. A magyar befektetők többsége kisebb cég, amelyeknek szüksége van az ITDH segítségére és iránymutatására. Ugyanakkor ez a szám tovább nőhet Magyarország uniós csatlakozásával, az ország szerepe ugyanis jelentősen felértékelődött az utóbbi időben. Azok a cégek, amelyek szeretnének nyitni a külpiacok felé, de nem mernek vagy nem tudnak az uniós piacra betörni, esetleg elégségesnek érzik erejüket arra, hogy a szomszédos országban próbáljanak szerencsét – mondta Halász. Ehhez hasonlóan a magyarországi román tőkebefektetők is a kisvállalkozások közül kerülnek ki. Számuk 2003 végén meghaladta a hatezret, míg az általuk befektetett tőke 50-55 millió dollárra rúgott.
Az ITDH helyi irodája gyümölcsöző együttműködést folytat a helyi kamarákkal és az egyéb magyar kirendeltségekkel, így a Magyar Turizmus Rt.-vel vagy az Agrármarketing Centrummal. Az együttműködés kiterjed a kiállításokon való megjelenésekre. A gazdasági kapcsolatokat tovább javítja a pár éve megalakult, a magyar és a román üzleti érdekeket képviselő Magyar–Román Üzleti Tanács. A szervezeten keresztül a két ország nagybefektetői érvényesíthetik elképzeléseiket.
Andacs Botond