A kormány a közeljövő legfontosabb feladatának a magyar pályázók – önkormányzatok, civil szervezetek, kis- és középvállalkozók – felkészítését tartja – hangzott el a Magyarország uniós felkészültségét firtató szerdai rendkívüli parlamenti vitanapon. A kormány úgy véli, hogy másfél év alatt, emberfeletti munkával készítette és fogadtatta el az uniós pénzek fogadásához szükséges stratégiai dokumentumot, a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A magyar intézményrendszert tagországi szakértők közreműködésével alakították ki és uniós összevetésben sikerült az egyik leginkább költséghatékony rendszert kiépíteni. További pozitívum, hogy 2004. január 16-án a tíz csatlakozó ország közül elsőként Magyarországon indulhattak el az uniós pályázati kiírások.
A Fidesz szerint viszont a kormányzat elvesztegette a rendelkezésére álló időt és az országnak ma gyengébbek a pozíciói mint 2002-ben. Az ellenzéki párt szerint ezt jelzi, hogy Magyarország egy év alatt 8 helyet csúszott vissza az IMD versenyképességi ranglistáján, valamint továbbra is lehetséges, hogy Magyarország több pénzzel lesz kénytelen az uniós kasszához hozzájárulni, mint amennyit onnan kap. A sikeres uniós tagság érdekében a Fidesz tízpontos intézkedéscsomagot javasolt.
