Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az első negyedévben 6,9 ezer lakásra adtak ki használatba vételi és 11,4 ezer újra építési engedélyt az építésügyi hatóságok. Így a használatba vett lakások száma 55 százalékkal, míg az új lakásépítési engedélyeké 6 százalékkal haladta meg a 2002-est – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tavalyi utolsó negyedévben – alapvetően a lakáspolitikai változások hatására – 39 százalékkal több új építési és 28 százalékkal több használatba vételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
A statisztikusok szerint folytatódott a lakásépítés 2001-ben kezdődött szerkezeti változása, a vállalkozások értékesítésre szánt, többszintes és -lakásos épületeinek térnyerése, egyszersmind a lakossági építkezések, a családi házak és főleg a házilagos kivitelezés visszaszorulása. Ezt a tendenciát tükrözik a kiadott új építési engedélyek is, ezek fele három- és többlakásos lakóépületben lévő lakásra szól.
Az új építési engedélyek száma elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban emelkedett. A használatba vett lakások számának látványos növekedését főként a vállalkozói építés befolyásolta, amely országos átlagban 82 százalékkal nőtt. A növekedés megyénként különböző. Az önkormányzatok ugyanannyi (110) lakást építtettek, mint az előző év azonos időszakában (109), ám az átlagos lakásméret 61-ről 44 négyzetméterre csökkent.
A kivitelezésben tovább csökkent a lakosság szerepe: az építkezések egyharmada történt házilagos kivitelezéssel, míg a lakások 62 százalékát építőipari kivitelező szervezetek építették. Az új lakások egyre növekvő aránya (a tavalyi 28 helyett 34 százalék) épült értékesítési céllal. A KSH szerint az építési kedv növekedése a fővárosra és a megyei jogú városokra korlátozódik, a többi városban stagnál, a községekben pedig csökken az építési hajlandóság. A gazdasági vállalkozások építkezései egyre inkább teret nyernek: az új lakások felét már három- és többlakásos épületben kívánják felépíteni.
