Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tudatos, ösztönző jellegű kormányzati lakáspolitika nyomán az utóbbi években látványosan emelkedik a lakásépítési kedv Magyarországon. Tavaly már 35,5 ezer új lakásra adtak ki használatbavételi és több mint 59 ezerre építési engedélyt az építésügyi hatóságok. Így a használatba vett lakások száma 13 százalékkal, míg az új lakásépítési engedélyeké 22 százalékkal haladta meg a 2002-est – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adati szerint.
A lakásépítés ilyen gyors növekedését az évközi adatok nem vetítették előre, ez jórészt az utolsó három hónapban – alapvetően a lakáspolitikai változások hatására – bekövetkezett fellendülés következménye. Ezt jelzi, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 39 százalékkal több új építési és 28 százalékkal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A statisztika szerint 1986 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi új építési engedélyt, mint 2003-ban, és 1991 óta nem volt olyan sok befejezett lakás mint tavaly.
A látványos mennyiségi növekedés a lakásépítés szerkezetében és minőségében nem hozott lényeges módosulást, a jellemzők hasonlóak az előző évihez. A tavaly használatba vett lakások közel kétharmadát (62 százalék) a lakosság, 31 százalékát vállalkozások építtették, míg 4 százalék az önkormányzati építkezések aránya. A többségében saját használatra épült lakások mellett 11 és fél ezret értékesítésre szántak, 1600 a bérlakások száma.
Tavaly 5,4 millió négyzetméter lakóépület és 4 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki építési engedélyt. Ez az előbbi esetben 23 százalékos, az utóbbiban 13 százalékos növekedést jelent.
A lakások átlagos alapterülete 95 négyzetméter volt 2003-ban, és 412 nap az átlagos kivitelezési idő, egy hónappal rövidebb, mint 2002-ben. A 2003-ban megszűnt közel 5600 lakás 14 százalékkal több, mint az előző évben. Leginkább az új építkezések miatt nőtt a lakásmegszűnések száma, egyben ez jelenti a megszűnések legfőbb okát is.
