Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az NFH már dolgozik az Átfogó Fejlesztési Terven (ÁFT) másik nevén Európa terven, amelynek része lesz a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is. Hogyan áll ezek előkészítése?
– Az ÁFT-ben az összes kormányzati terv megjelenik, így azok is, amelyeket az EU nem finanszíroz. Ennek része a 2007-től 2013-ig tartó időszakra szóló második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is. Egyelőre nem eldöntött, hogy a második NFT-ben milyen operatív programok fussanak majd. Elképzeléseink szerint az első NFT struktúrája több helyen is változik, például több téma kikerülhet az operatív programok közül. Várhatóan „megversenyeztetjük” a legesélyesebb témákat.
Az EU által elvárt menetrend szerint a második NFT stratégiáját 2005 tavaszán kell bemutatni az Európai Bizottságnak, majd ősszel kell összeállnia a kormány által jóváhagyott tervezetnek. A végleges verziónak 2006 tavaszán kell elkészülnie, ez a feltétele ugyanis annak, hogy 2007. január elsején minden pontosan induljon.
– A jövendő struktúrát befolyásolhatja az is, hogyan maga az EU alakítja át támogatási célrendszerét. Mennyi látszik ezekből?
– Több területen is várható a prioritásváltozás: például az eddiginél hangsúlyosabb lesz – a lisszaboni folyamat szellemében – a versenyképesség és a tudásbázis fejlesztése; a vidékfejlesztés az agrártámogatások „fölé” kerül; az elővárosi közlekedés fejlesztése támogathatóvá válik. Emellett megmaradnak biztos pontok is.
– A Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatalba lépését követően elhatározott költségvetési kiadáscsökkentés hogyan érinti a magyar állami társfinanszírozást?
– A kormány létrehozta a közösségi támogatási kerettervet, amelyben 2006-ig garanciát vállal a társfinanszírozásra. A keretterv annak a 62 jogcímnek a pontos megfogalmazása, amelyek alapján el lehet nyerni az uniós pénzforrásokat. Ezek az összegek a kiadási oldal átszabása után is változatlanok maradtak, így erről az oldalról 2006-ig biztos a finanszírozás.
Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz 2006 után. Véleményem szerint a magyar költségvetésnek fel kellene vállalnia, hogy az uniós társfinanszírozás biztosítása a legfontosabb. Ennek elfogadásához azonban már a költségvetés kialakításnál is új szemléletre volna szükség: a bázisalapú helyett a stratégiai tervezésnek kellene érvényesülnie.
– A középtávú tervezést jelentősen befolyásolja Magyarországon, hogy 2006 tavaszán országgyűlési választásokat tartanak. Milyen problémát jelenthet ez az NFT szempontjából?
– Politikai államtitkárként szükségesnek tartom, hogy a közép- és hosszú távú gazdasági tervezés kérdéseit minél kevésbé befolyásolják a rövid távú politikai érdekek. Ennek érdekében igyekszem a különböző véleményeket meghallgatni, valamint a különböző oldalakkal elfogadtatni, hogy az ésszerű kompromisszumok az ország egészének javát szolgálják. A második NFT-nél pedig különösen fontos az egyetértés. Miután ugyanis azt az unió is elfogadja, érdemben azon változtatni nem lehet. A fő programok ugyanis fixek, nagyobb átcsoportosításokat legfeljebb a 2011–2013-as időszakban tehet majd az akkori kormányzat.
– Mekkora támogatási összeget jelenthet a második NFT hét esztendeje a gazdaság számára?
– Amíg Magyarország 2004–2006 között összesen 3,2 milliárd eurónyi uniós támogatásra számíthat a strukturális és kohéziós alapokból, addig a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus első évében 3,2 milliárd euróhoz juthat, ez még kiegészül azzal az egymilliárddal, amely az előző évről áthúzódik, vagyis 2007-ben 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésre. A ciklus utolsó évére a kezdeti hárommilliárd négymilliárdra gyarapszik.
Egyelőre csupán tárgyalási alapnak kell tekinteni azt az uniós előterjesztést, amely összesen mintegy 24 milliárd eurót irányoz elő Magyarországnak erre a hét esztendőre. Ez az érték nagyságrendileg egybeesik azzal a korláttal, amely szerint egy-egy EU-tagállam legfeljebb a GDP-jének négy százalékáig juthat uniós támogatáshoz.
– Az uniós támogatások ügyéhez szervesen kapcsolódik az új régiórendszer kialakítása. Ebben a régóta megoldatlan kérdésben mikor és milyen indokok alapján dönthet a kormány?
– A tervek szerint még ebben a hónapban a kormány tárgyalhat a végleges régióhatárok kialakításáról. Az egyik legnagyobb feladat azt megoldani, hogy Pest megye ne maradjon ki a támogatásokból Budapest „túlzott” fejlettsége miatt. Az elképzelések szerint a főváros önálló régió lenne, így Pest megye számára megnyílna az út a különböző támogatások előtt. A különbséget jól érzékelteti, hogy amíg az uniós GDP-átlag 75 százalékát el nem érő területeken a támogatási limit 280 euró/fő, addig az ennél fejlettebb térségekben a maximum 54 euró/fő. Bár Budapest strukturálisan nem „igazi” régió, mivel ezer szállal kötődik a saját agglomerációjához, ezzel a megoldással mintegy kétmilliárd euró uniós támogatás kapna zöld utat Pest megyében. Ebből is látszik, hogy ez alapvetően gazdasági kérdés, így remélem, hogy ezt a megoldást minél előbb elfogadja minden érintett.
– Mikor ütközhetnek ki igazából a pályázással kapcsolatos komoly problémák?
– Véleményem szerint az első igazi nehézségek még nem tavasszal, hanem csak szeptember–októberben jelentkeznek. Addigra derül ki, hogy a pályázók melyik szükséges engedélyt tudják megszerezni és melyiket nem, valamint akkor derülnek ki a szerződéskötés egyéb problémái.
– Ahol sok a támogatás, ott kell az alapos ellenőrzés is. Hogy áll az uniós források magyarországi felhasználását folyamatosan figyelő monitoring kialakítása?
– A szükséges szervezeti egységek és az informatikai háttér is elkészült, a rendszer már túl van az első éles tesztelésen. Az eddigi eredmények alapján a monitoring május elsejétől üzemel.
