Bizonyosan szemléletváltozást hoz a héten két parlamenti bizottság által is általános vitára alkalmasnak ítélt új lőfegyvertörvény.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a 7,5 joule-nál kisebb csőtorkolati energiával rendelkező - flóbert - fegyverek gyakorlatilag engedély nélkül tarthatóak. Ez alapjaiban változik, az új törvény elfogadása után ugyanis mintegy 100 ezer új fegyvertartási engedélyt kell kiadni a jelenleg nem engedélyköteles flóbert lőfegyverekre - mondta el lapunknak Ring Béla, a belügyi tárca osztályvezetője.
Ez a fajta pisztoly, úgynevezett „B” kategóriás engedélyköteles fegyver lesz, amit továbbra is csak sportcélra használható és nem viselhető, de a konkrét szabályozást nem a törvény, hanem egy szövegezés alatt álló kormányrendelet biztosítja majd. Nem engedélyezhető viszont az „A” kategóriás fegyver (automata fegyver, más tárgynak álcázott fegyver, páncéltörő, robbanó vagy fényjelző lövedék, illetve expanzív lövedéket tartalmazó pisztolylőszer), hangtompító, lézeres célzókészülék, külső formájában automata fegyverre hasonlító félautomata lőfegyver.
A május elsejével életbe lépő rendelkezés átveszi az uniós direktívákat, így ezentúl négy kategóriába sorolnak és engedélykötelessé tesznek minden tűzfegyvert. A direktívák a legtöbb szabály kidolgozását a tagországok hatáskörébe utalják, s csak irányelveket tartalmaznak, amelyekkel egyenrangú vagy szigorúbb szabályozás hozható. Ezért például a fegyverek országhatáron átszállítása nem okoz többé gondot: egy másik uniós országba az európai lőfegyvertartási engedély birtokában szállítható bármely Magyarországon engedéllyel tartott fegyver.
Jelenleg fegyvertartási engedélyt egyébként magánszemély sportvadászat, sportlövészet és lövészeti oktatás céljából, valamint szolgálati és önvédelmi célból kérhet. Önvédelmi lőfegyverhez pedig az juthat, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete fokozott védelmet igényel. Az engedélyezés folyamán - önvédelmi fegyver esetén - az igénylőnek emellett bizonyítania kell, hogy fegyverviselésre egészségileg alkalmas és megfelelő tárolási hellyel is rendelkezik.
Az engedély megszerzésére jellemző, hogy rendkívül kevesen juthatnak legálisan önvédelmi fegyverhez, a legtöbb civil kérelmezőt elutasítják - mondta Takács Zsuzsanna, a Diana Vadászbolt ügyvezetője. Az illegális fegyvertartók számát ugyanakkor megbecsülni sem lehet. Takács szerint a magyar kézifegyverpiacon túlkínálat van. A magyar FÉG-en kívül egyebek között olyan gyártók vannak jelen, mint a Taurus, a Steyr, Beretta vagy a Remington. A használt marokfegyverek ára jellemzően 15 és 160 ezer forint között van. Az új fegyverek 60 ezer forintnál kezdődnek, felső határ pedig a csillagos ég, ezek engedélykötelesek. A gáz- és riasztófegyverek szintén engedélykötelesek, ám ezt a legtöbb kérelmező megkapja.
A magyar fegyverpiac árbevételének mintegy 90 százaléka a vadászfegyverekből származik, nagyon kevés sportfegyvert adnak el és szinte elenyésző az önvédelmi marokfegyverek forgalma - utóbbira vonatkozó becslést egyik szakember sem kívánt tenni. Ez elsősorban a szigorú szabályozásoknak köszönhető; tavaly polgári céllal, engedéllyel a fővárosban 16 593 magánszemély, illetve összesen 31 812 vállalkozás birtokolt fegyvert. A tulajdonosok száma a megelőző évhez képest 13,13 százalékkal, a lőfegyvereké 9 százalékkal csökkent, de szintén évről évre esik a gáz- és riasztópisztolyok száma is.
