A kormány szerdán első olvasatban elfogadta, hogy nettó 120, bruttó 150 milliárd forinttal csökkentsék a költségvetés kiadási oldalát. Ez a 2003. decemberben zárolt 35 milliárddal együtt 185 milliárdos idei megtakarítást jelent, az egyensúlyt pedig 155 milliárddal javítja - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet ülése után. Így csupán az egyes minisztériumokat érintő fő számokról és a kiadáscsökkentés fejezeteken belüli megvalósításának követelményeiről döntött, a részletes lépéseket és intézkedést február 25-én fogadja el a kabinet.
A kormány szándékai szerint a kiadáscsökkentés azonnali hatású, valódi megtakarítás, amely az állami működés költségeit érdemben csökkenti - jelentette ki Draskovics Tibor. Véleménye szerint a megszorítás érdemben nem hat a fogyasztói inflációra, míg a gazdasági növekedést - a beruházási keresleten keresztül - minimális mértékben mérsékli.
A lépés célja nem egyszerűen a 2004-es egyenleg egyszeri javítása, hanem a költségcsökkentés, ésszerű belső takarékosság bevezetése - áll a lapunk birtokába került indoklásból. A tárcák primer felelősséggel rendelkeznek a kérdésben, így nekik kell a rájuk eső költségcsökkentés részleteit meghatározni, valamint az általuk felügyelt területet érintő rossz híreket a nyilvánosság elé tárni (így az nem a pénzügyi tárca vagy a MeH dolga). A kiadáscsökkentés egyik indoka, hogy a lépés nélkül 2004-ben a várható államháztartási hiány pénzforgalmi szemléletben elérheti a GDP 7,0-7,5 százalékát, míg ez az ESA 95 szerint 5,8-6,3 százalékot jelent - a Pénzügyminisztérium (PM) becslése szerint.
A 150 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentő csomag részeként a minisztériumok közül a legtöbb pénzt a gazdasági és a honvédelmi tárcán spórolják meg, a PM része 2,5 milliárdra rúg (a PSZÁF-nek később kell 547 millió forintot megtakarítania). Az NKÖM által kezelt fejezetre 8,7 milliárdos megtakarítás jutott, az agrártárcának - bár az egyezkedés 40 milliárdról indult - csupán négymilliárdot kell megspórolnia (ez várhatóan megoldható az adminisztratív költségek csökkentésével). A nem a kormány hatáskörébe tartozó büdzséjű szervezetek (I-VIII. fejezet) összesen 729 milliós megtakarítást vállaltak.
A kiadáscsökkentés kidolgozásánál első közelítésben úgy kalkulált a PM, hogy az intézményi dologi és felhalmozási előirányzatokat 5, a központi beruházásokét 10, a szakmai kezelésű előirányzatokat és az elkülönített állami pénzalapokat 29-29 százalékkal mérsékli.
Az egyéb elvonások között zsebbe vágó döntés, hogy a saját bevételből működő intézményeknek bevételük 7 százalékát kell befizetniük, valamint a többségi állami kézben lévő gazdasági társaságoknak 10 százalékos többlet-osztalékbefizetést írnak elő.
A szerdán tárgyalt javaslat nem tartalmazza az előző évek maradványaira vonatkozó - legkorábban áprilisban meghozható - intézkedést, így azok terhére még nem lehet megtakarítani - bár a felülvizsgálat már elkezdődött. A maradványok felhasználásának későbbre ütemezése, részben kivonása indokolt, biztosítva a folyó évi egyenleget rontó kiadások teljesítésének további korlátozását - véli az előterjesztés. Egy másik megállapítás szerint további javaslatok kidolgozása folyik a bevételek növelésére.
