Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lengyel jegybank elnöke, Leszek Balcerowicz sokkal sikeresebb monetáris politikát folytat, mint magyar kollégája, Járai Zsigmond - írja a vezető brit gazdasági hetilap, a The Economist pénteki számában. A lap kiemeli, hogy mindkét ország az EU-hoz csatlakozik májusban, mindkettő jó GDP-növekedési kilátásokkal rendelkezik, ám mindkettőnek pazarló, szocialista kormánya van, mintegy 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal - mégis Magyarországon a jegybanki alapkamat több, mint 7 százalékkal magasabb, mint Lengyelországban. A lap felidézi, hogy Lengyelország négy éve szabadjára engedte a zlotyt, hagyva, hogy annak értékét a piac határozza meg. Eközben arra összpontosított, hogy az infláció csökkentéséhez még éppen elégséges magasságban tartsa a kamatot és ellenállt az enyhítést célzó politikusi nyomásnak. Az eredmény: az infláció a 2000-ben mért 10,1 százalékról 2003-ban 0,7 százalékra csökkent, miközben a zloty „az exportőrök örömére enyhén gyengült”.
Járai Zsigmond a hvg.hu-nak elmondta, hogy a Lengyelországban az elmúlt időszakban nem volt olyan mértékű reálbéremelés, majd a termelékenység ezzel járó romlása, mint Magyarországon. A magyar jegybank csak a rossz és a még rosszabb inflációt fékező politikát követhette, és a jelenlegi magas kamatszint a legkisebb rossz. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a lengyel gazdaság sokkal kevésbé nyitott, mint a magyar, így az árfolyam lényegesen közvetlenebb hatást gyakorol a hazai árakra, mint az alapkamat.
