Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) a tavaly meghirdetett Európa-terv része. Az IBR lényege, hogy a beteg a megfelelő szinten, a számára legmegfelelőbb ellátást kapja. A modell szerint az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények önkéntesen társulnak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy ellátásszervező koordinálja.
Az IBR képviselői szerződést köthetnek a szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel – akár van megállapodásuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), akár nincs. Ugyanakkor a rendszerben részt vevőknek nyújtott ellátás elszámolását is ellenőrizhetik – mondta a NAPI Gazdaságnak Radnai György, az egészségügyi reformért felelős kormánybiztos. A tervek szerint az egészségügyi intézmények kapacitásait, valamint a szolgáltatások iránti szükségleteket egy úgynevezett ellátásszervező koordinálná. A finanszírozás szintén az ellátásszervezőn keresztül történik, amely egy adott keretből gazdálkodhatna.
A rendszer tavaly – kísérletképpen – tizenegy településen működött, és egymillió beteget érintett. A tapasztalatok szerint ezeken a területeken költséghatékonyan tudták ellátni a betegeket, és javult az elégedettség is, így az idén további egymillió lakosra terjesztik ki a rendszert. Idén az ellátásszervezők a korábbinál nagyobb szabadságot is kapnak: egyes szerződések megkötésekor áralkut folytathatnak, valamint olyan magánszolgáltatókkal is szerződhetnek, amelyek nem állnak közvetlenül kapcsolatban az OEP-pel – az utóbbit azonban csak megtakarításaik terhére tehetik.
Jelenleg az állam éves szinten mintegy 1300 milliárd forintot költ az egészségügyre. Ugyanakkor a magyar egészségügy még mindig fekete dobozként, átláthatatlanul működik – véli Radnai. A betegek bolyonganak az ellátórendszerben, sokszor felesleges vizsgálatokon mennek keresztül.
Elképzelései szerint olyan stabil társadalombiztosítási rendszert kell létrehozni, amelyben csak valós szolgáltatásokat lehet elszámolni. Így nem fordulhat elő, hogy papíron egy taj-számhoz tartozó betegnek esetleg többször is kivehetik a vakbelét.
Egy uniós irányelv szerint 150 ezer embert érintő körzetben körülbelül 35 perc alatt legyen elérhető egy kórház, mert akkor azt valóban gazdaságosan lehet működtetni. Jelenleg Magyarországon mintegy 170 kórház működik, ezek 40 százaléka a fővárosban. A kormány tavaly év végi határozata szerint 2004-ben a regionális fejlesztéspolitika kialakításával és a térségi ellátásszervezéshez kapcsolódóan átalakul a sürgősségi, valamint az ápolási-gondozási ellátás rendszere. Radnai szerint ez azt jelenti, hogy egészségügyi centrumokat kell létrehozni, ami viszont szükségessé teszi a sürgősségi ellátás korszerűsítését. Egy település önkormányzatának még mindig olcsóbb a háziorvosi hálózatot fejleszteni, több mentőautót vásárolni, a sürgősségi ellátáshoz szükséges személyzetet fenntartani vagy akár a helyi infrastruktúrát fejleszteni, mint egy rosszul kihasznált kórházat fenntartani. Ez nem feltétlenül jelentené a kórházak sorozatos megszűnését, de néhányuk gyógyító központtá való átalakulása szükséges lehet – véli a kormánybiztos.
