Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly válsághelyzetbe került az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), ezért október végén 200 millió forintos gyorssegélyt kapott a mentési feladatok végzésére és a sürgősségi ellátásra, illetve 100 millió forintot a mentőhelikopterek javítási munkálataira. Ezzel egy időben az egészségügyi minisztérium kincstári biztos kinevezését kérte az OMSZ átvizsgálására, egy vizsgálat során ugyanis súlyos gazdasági szabálytalanságokat, irányítási és szervezési hiányosságokat állapítottak meg. A mentőszolgálat élére októberben megbízott főigazgatóként kinevezték Korzenszky Lászlót, miután még júliusban az egészségügyi tárca visszavonta Göbl Gábor főigazgató és Moró Ákos gazdasági igazgató megbízatását. Egy független cég által elvégzett vizsgálat szerint a korábbi vezetők nem minden esetben szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően gazdálkodtak az intézmény vagyonával.
Az egyik elsődleges feladat a mentőszolgálat helyzetének stabilizálása - mondta a NAPI Gazdaságnak Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A főigazgatói posztra e hét végig lehet beadni pályázatokat, így rövid időn belül kinevezhetik az új vezetőt. Idén már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) állja az OMSZ teljes működési költségvetését. Korábban a betegszállítást az OEP, míg a mentési feladatokat a központi költségvetés finanszírozta.
Tavaly 33 mentőállomást újítottak fel, és jelenleg is folyamatban van hét új építése. A következő két évben további 16 új állomásra és 3 korszerűsítésére másfél milliárd forintot költenek. Ugyancsak az elmúlt évben 150 új gépkocsit vásároltak, idén pedig 136 mentőautót - közöttük 60 rohamkocsit - szereznek be. Tervezik olyan információs hálózat kialakítását, amely interneten és telefonon keresztül is elérhető. A betegek pontos információkat kapnak majd, hogy az adott esetben mit tegyenek: elég csak egy gyógyszert beszerezniük, illetve háziorvoshoz kell fordulni, vagy éppen mentőt hívni. Ugyanakkor a hálózattal együtt néhány éven belül ki kell építeni az úgynevezett sürgősségi centrumokat. Körülbelül 30 ezer lakosra jutna egy ilyen központ, amely állandó ellátást biztosítana. A fejlesztéseket részben a központi költségvetésből finanszíroznák, részben pedig a szaktárca bevételeiből. A kormány ugyanis még januárban szavazhat a minisztérium ingatlanhasznosítási koncepciójáról. Ennek keretében a nem használt ingatlanokat értékesítenék, és Rácz szerint ebből a következő három évben 20 milliárd forint is befolyhat, amit korszerűsítésre használnának fel.
