Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma végre lehull a lepel a 2003-as államháztartási hiány alakulásáról. A Pénzügyminisztérium (PM) legutolsó, decemberi becslése az év egészére 975 milliárd forintos hiánnyal számolt, ami GDP-arányosan 5,2 százalékot jelent. Ehhez az szükséges, hogy a december hónapot legalább 150 milliárdos többlettel abszolválja a büdzsé.
A piac azonban meglehetősen szkeptikus a kincstár optimizmusát illetően, hiszen a tárca még a nyáron is azt hangoztatta, hogy a kismama-kifizetések és a magasabb kamatok ellenére is „belefér" a 4,5 százalékos keretbe. E mögött többen azt a taktikát sejtik, hogy a tárca igyekezett szigorúbb arcát mutatni a politikai oldalnak, hogy így a zárszámadási, majd a költségvetési vitában minél jobban keresztülvigye akaratát. Ezt azonban a piaci szereplők a PM bizonytalan, sőt rossz kommunikációjaként értékelték, és gyakorlatilag bizalmi válság lépett fel.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője is kitart az eredeti, januári 5,4 százalékos előrejelzése mellett. Fórián-Szabó Gergely, a CA-IB elemzője szerint az önkormányzatokkal együtt „elérhető" az 5,5 százalék is. Az államháztartás hiányát Barcza György, az ING elemzője 1000 milliárd forintra várja, míg az önkormányzatok 50 milliárdos többletet produkálhatnak.
A JP Morgan 1020 milliárd forintos áht-hiányt vár 2003 egészére. Az ESA 95 szerinti egyenleg azonban a GDP 5,8-6,0 százalékára rúghat – mondta a NAPI Gazdaságnak Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője.
Erre az esztendőre a piac ismét a kormány által 3,8 százalékra tervezettnél magasabb hiányt vár: a Reuters konszenzusa 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott ki. Az egyes prognózisok között nagyok az eltérések, a fiskális szigor hitelességébe vetett hittől függően. Fórián-Szabó szerint a tervezettől elmaradó GDP-növekedés miatt kieső bevételeket bőségesen kompenzálhatják az infláció meglódulásából – az éves átlag elérheti a 7,5 százalékot – származó többletbevételek.
Barcza ezzel szemben úgy értékeli, hogy a magasabb infláció miatt az áthúzódó tételek között megnőnek a jóléti kiadások is. Véleménye szerint a nagyobb devizaadósság és a csökkentett diszkontkincstárjegy-kibocsátás azt is jelenti, hogy a kamatkiadást áttolják 2005-re, így nem kell kamatot fizetni arra a 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegyre, amit kibocsátottak volna 2003-ban, míg a helyette kibocsátott eurókötvényre csak 2005-ben lesz esedékes az éves kamat. Mindez csökkenti a kamatkiadásokat.
