Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországtól leginkább a jól képzett munkaerő hiánya, valamint az invesztíciókat ösztönözni hivatott kommunikáció összehangolatlansága tántorítja el a külföldi befektetőket - mondta a NAPI Gazdaságnak Agócs István, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke. Agócs - aki a Hyundai-Kia csoport elmaradt beruházása után fogalmazta meg a véleményét - több okra vezeti vissza a más telephelyet választó külföldi autóipari cégóriások döntéseit.
A Rover, a BMW vagy a Mercedes elsősorban a nemzeti érzésekre apellálva saját országában folytatta a beruházást, míg a Toyota-Peugeot közös projekt a munkaerő-piaci lehetőségek és az elérhető támogatások miatt valósult meg Csehországban. A Peugeot szlovákiai letelepedése elsősorban a magas, az uniós szabályok végső határáig merészkedő támogatásnak köszönhető.
A gazdaságfejlesztő szakemberek és a befektetőkre vadászó ipari parkok számára többféle tanulság is adódik. A Hyundai-Kia esetében az volt a cég elvárása, hogy egy teljes infrastruktúrával és közművel ellátott területet kapjon - ingyen -, amelyre csak a gyárat kell felhúzni; ez mintegy 30 milliárd forintos önkormányzati vagy állami kiadást igényelt volna, cserébe 1,1 milliárd eurót tett volna ki a cég beruházása. Az új gyár mintegy 3000 embert foglalkoztatott volna, és egyúttal a szakemberek itt is tovagyűrűző hatással számoltak, azaz a környékre betelepedtek volna beszállítók és kiegészítő szolgáltatók, így még legalább 7000 ember foglalkoztatására számítottak a régióban.
Spányik Péter, az ITD Hungary általános vezérigazgató-helyettese szerint a kiesésünk fő oka, hogy a nagy cégek attól tartanak, nem találnak 2-3 ezer jól képzett embert a környéken. Magyarország, amely korábban híres volt jól képzett munkaerejéről, az utóbbi években egyre többet veszített a versenyképességéből: az alacsonyan kvalifikáltak munkabére jóval gyorsabban nőtt, mint az általuk végzett munka termelékenysége. Ráadásul a szak- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők tudása sokszor nem piacképes, nem felel meg a gyorsan változó környezet igényeinek. Az oktatási rendszerek korszerűsítésére, a cégek szakképzésének az egyszerűbb és egyértelműbb támogatására volna szükség - tette hozzá Spányik.
Magyarországon a környező országokhoz képest alacsony a munkanélküliség, de alacsony a foglalkoztatottság is, ez viszont áttételesen a jóléti rendszer fenntartásának drágulásához és a munkaerő járulékos terheinek emelkedéséhez vezet, ami hosszú távon rontja a versenyképességet.
