Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Uniós csatlakozás jegyében a Parlament az utolsó simításokat végezte el a 2001-ben elfogadott jegybanktörvényen. A módosítások elsősorban a jegybank és az uniós intézmények kapcsolatrendszerét viszik a szabályozásba, illetve pár ponton pontosítja a korábbi törvényt, ám a jegybank függetlenségét nem érinti.
A jegybank elsődleges célja, az árstabilitás elérése és fenntartása nem változik, csupán a szabályok közé beépül, hogy elfogadhat utasításokat az Európai Központi Banktól (EKB) - a magyar kormánytól, a brüsszeli bizottságtól vagy más uniós intézményektől viszont változatlanul nem. Az uniós intézményekkel bővül azon szervezetek köre, akiknek nem adhat hitelt a jegybank. A pénzhamisítás esetében a külföldi fizetőeszközök hamisításával összefüggő teendők is jegybanki hatáskörbe kerül. A forgalomból kivont pénzek beváltásának határidejét is tisztázza a törvény, valamint a hamis bankjegyekkel kapcsolatos tennivalókat. A törvény alapján kikerülnek az eddigi szabályozásból az államadósság kezelésével kapcsolatos feladatok.
A köztársasági elnök felmentési joga szigorodik, mivel a korábbi törvényben foglalt felmentési jog immár kizárólagossá válik. A belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok világosabban kettéválnak a felügyelőbizottság és az igazgatóság között, növelik az igazgatóság felelősségét a belső ellenőrzés szervezeti irányításában. A jegybank ezentúl a közgyűlés döntése alapján, a tárgyévi eredményből, vagy eredménytartalékból fizet osztalékot, nem pedig a korábban meghatározott mód szerint.
