Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Szakmai önéletrajza szerint ön már az egyetemen eljegyezte magát a statisztikával. Ezen belül mivel foglalkozott?
- Igen, az egyetem elvégzése óta foglalkozom gazdaságstatisztikával, ezen belül is bel- és külkereskedelemmel, árpolitikával. Munkám középpontjában elsősorban a módszertani kérdések álltak, illetve a konkrét elemzések és azok közlése. A módszertant különösen fontosnak tartom, ezért próbálom becsempészni a gazdasági statisztikai óráimra.
- Ön a Szegedi Egyetem számviteli tanszékének vezetője és gazdaságstatisztikát oktat. Milyen ma Magyarországon a statisztikusok képzése és milyen lehetőségei vannak egy frissen végzett szakembernek?
- Mindegyik gazdasági főiskolán és egyetemen tanítanak általános statisztikát, ahol alapvető ismereteket, elemzési, becslési módszereket tanulnak. Ugyanakkor ezek az ismeretek kevesek ahhoz, hogy valaki statisztikus legyen. A statisztikának mint tudománynak három önálló ága van, ez a gazdasági, a népességi és társadalmi vagy szociális statisztika. Itt nemcsak speciális statisztikai ismeretekre van szükség, hanem az alaptudományban való jártasságra. Ilyen képzés nem létezik a KSH falain kívül. Ugyanakkor a KSH, illetve a közszféra egyre vonzóbb a fiatalok körében - ezt nagyban befolyásolhatja az uniós csatlakozás is -, így mind többen jelentkeznek hozzánk. Ezért is tartom az egyik legfontosabb célomnak egy karrierhez szabott oktatási rendszer megalkotását, amellyel folyamatos képzést nyújthatunk a nálunk dolgozóknak. Ez hosszú távon természetesen bővülhet és külsősöknek is elérhetővé válhat. Több nyugati országban bevett szokás, hogy a szakmai képzést a statisztikai hivatal irányítja.
- Melyek az ön által legfontosabbnak tartott feladatok, amelyeket elnöksége öt éve alatt mindenképpen meg kell valósítani?
- Nagy hangsúlyt kell fektetni a hivatal tájékoztatási tevékenységére. Az általunk kiadott elemzéseket közérthetőbbé kell tenni és fontos, hogy a közéletet foglalkoztató eseményekre gyorsan tudjunk reagálni. A másik a már említett oktatási rendszer. A kettő egyébként összefügg, hisz munkatársainkat nemcsak tudományosan kell képeznünk, hanem arra is meg kell tanítani, hogy a szaknyelvet elhagyva, az átlagember számára is érthető módon publikálják munkáikat. Természetesen az uniós csatlakozás is komoly többletfeladatokkal jár.
- A tagság milyen változásokat hoz a hivatal életébe?
- Mindenképpen felértékelődnek az államháztartásra vonatkozó információk, eddig erről a statisztikai hivatalon kívül jelentést adhatott a jegybank és pénzügyi tárca is, ám május 1-jét követően ezen intézmények adatait csak akkor fogadják el ha azokat a KSH megerősíti. Nagy próbatétel lesz a külkereskedelmi statisztika összeállítása, hiszen az eddig használt vámáru-nyilatkozatokat kérdőívek váltják fel. Ez az úgynevezett Intrastat rendszer bevezetése eddig mindenhol komoly problémát okozott, Németországban például egy éven keresztül nem volt külkereskedelmi mérleg. A csatlakozásra 2002 óta folyik a felkészülés, ám a konkrét problémák és hiányosságok csak május 1. után derülnek ki. Változások várhatóak a társadalmi és népességi statisztikák terén is. Az előbbinél a szegénységi adatok, a demográfiai elemzéseknél a foglalkoztatottságot jelölő mutatók kapnak nagyobb hangsúlyt. Ezenkívül nemcsak adatgyűjtők, hanem szolgáltatók is leszünk és természetesen az elemzéseket angol nyelven is publikálnunk kell. Ez is nagy többletfeladatot jelent. Csak példaként említem, hogy az osztrák statisztikai hivatalhoz a csatlakozásukat követően két évig „nem lehetett szólni” annyira le voltak terhelve - azt hiszem ennél könnyebben mi sem ússzuk meg.
- A magyar statisztikai hivatalnak milyen a nemzetközi hírneve?
- Jó a hírnevünk, a megalakulás óta jók a nemzetközi kapcsolataink és ez igaz volt a hatvanas-hetvenes évekre is. Valószínűleg ez a folyamatos kapcsolat is segített abban, hogy szakmailag nem maradtunk le a nyugati országoktól, így a rendszerváltozás után szinte zökkenőmentes volt a harmonizáció.
- Valósak-e azok az állítások, hogy a következő évben jóval kevesebb pénzt kap a hivatal és vállalhatóak-e így a feladatok?
- Az előző elnök rémisztgetései ellenére a működtetésre nem kevesebb, hanem több pénzt kapunk. Azok a források azonban valóban kiapadtak, amelyek egyes célfeladatokat finanszíroztak, például a népszámlálást. Ettől függetlenül nem vagyok borúlátó.
