Az MNB előző inflációs jelentése óta a vállalatok dezinflációs béralkalmazkodása tovább lassult, mivel a feldolgozóiparban a bérinfláció 2003 elején gyakorlatilag megállt, a piaci szolgáltatások körében viszont gyorsulásnak indult. Az augusztusi jelentéshez hasonlóan a megtorpanásnak elsősorban a kereslet bővülése és a beragadó várakozások az okai. A novemberi jelentés szerint július óta a bérnövekedési várakozások megdermedtek, míg a vállalati inflációs várakozások a korábbi 8-ról 10 százalék fölé ugrottak.
A jegybank szerint jövőre a feldolgozóiparban 7, míg a piaci szolgáltatások körében 9,4 százalékos nominális bérnövekedés várható, majd 2005-re 5,9, illetve 7,1 százalékos emelkedést várnak. A vállalatok versenyképességét a fajlagos bérköltségalapú reálárfolyam határozza meg, amelynek alapján ebben az évben javult a versenyképesség, bár ez csupán az utóbbi hónapok leértékelődésével magyarázható - véli az MNB. Az idei második negyedévben a bérköltségek ötszázalékos emelkedése felülmúlta a termelékenység növekedését. Bár a minimálbér növekedésének 2003-ban már nem volt érdemi hatása a bérinflációra, a nominális bérek növekedése tovább gyorsult. Mindennek ellenére a jegybank várakozásai szerint 2004-ben a termelékenység mérsékelt bővülése segít gátat szabni a vállalatok bérnövelésének, így a bérinfláció 2004-ben lassan csökkenhet. A feldolgozóipar versenyképessége 2004-ben 1,3 százalékkal, 2005-ben 0,2 százalékkal javulhat. Eközben azonban az áralapú versenyképesség várhatóan romlik 2004 negyedik negyedévétől, mivel a belföldi infláció még mindig nagyobb a külföldinél.
A jegybank 2004-es prognózisában arra számít, hogy a cégek nem lazítanak a szigorú bérpolitikán, mivel számukra a közvetett adóemelés nem jelent többletárbevételt, valamint az árszínvonal megugrását nem értékelik az infláció általános gyorsulásaként. A megkérdezett makroelemzők elsősorban az utóbbit tartják a prognózis Achilles-sarkának, mivel az utóbbi években a bérdinamika mindig meghaladta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kialkudottat.
