Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci kereskedők árbevétele és részesedésük a teljes kereskedelmi forgalomból az utóbbi években folyamatosan csökken - derül ki a KSH kiskereskedelmet és piacokat vizsgáló időszaki jelentéséből. Három éve a bevétel még 34,8 milliárd forintot tett ki, 2002-ben már csak 20,3 milliárdot, ami a bolti kiskereskedelmi árbevétel 1,2 százalékának, illetve 0,6 százalékának felel meg. Jelenleg 488 településen összesen 672 piac működik, 5096 bolttal, közülük a legtöbb friss élelmiszert árul, majd a textil-, ruházati és lábbeliüzletek következnek.
Az egy vállalkozásra jutó árbevétel a 2000-es 2,5 millió forintról 2002-ben 3,2 millió forintra emelkedett. Miközben a hagyományos piaci árusítás kétségtelenül csökken, a piacokon működő vállalkozások száma látványosan nő. Új funkciókkal bővülnek a felújított, átépített piacok, kínálatuk sok tekintetben közeledik a bevásárlóközpontokéhoz. Bár legfőbb vonzerejük továbbra is a friss termékek széles választéka, megjelentek a piacokon a könyvesboltok, ékszer- és rövidáruüzletek, valamint posták és bankok is.
A napi fogyasztási cikkek piacán az utcai és piaci árusítás a teljes kiskereskedelmi forgalom 4 százalékát teszi ki, ami a tavalyi 5 százalékhoz képest csökkenés - derül ki a GFK Hungária Piackutató Kft. jelentéséből. A ruházati termékek piaca mintegy 317 milliárdosra tehető, az értékesítés negyede stabilan, évek óta utcai árusokon keresztül zajlik.
Örvendetes, hogy a KSH számba kívánja venni a piaci értékesítést, és ennek a teljes kiskereskedelemben betöltött helyét feltérképezni, ám a felmérés számos kérdést vet fel - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mivel a kimutatás értelemszerűen a működési engedéllyel rendelkezőket veszi figyelembe, nem derül ki, mekkora arányt képvisel a piacokon a fekete-, illetve szürkekereskedelem. Például a józsefvárosi piacon 1100 üzletet mér fel a jelentés, holott a média 3-4 ezer kereskedő egzisztenciájáról beszél. A főtitkár becslése szerint a magyar ruházati kereskedelmi forgalomból legalább 100 milliárdot tesz ki a feketekereskedelem, ez pedig a KSH adatain felül mintegy 30 százalékot jelent.
