Elolvadt a magyar versenyelőny

Magyarország négy hellyel visszaesett 2002-höz képest a davosi Világgazdasági Fórum idei versenyképességi listáján, így a 33. helyet foglalja el. A listát ugyan 22 – többnyire fejlődő – országgal bővítették az utóbbi egy évben, ám a magyar versenyképesség a tavalyi összetételű listán is hátrébb szorult két hellyel, a 31. pozícióba. A kelet-közép-európai régióban viszont még mindig csak Észtország és Szlovénia előzi meg a magyar gazdaságot az összevont rangsorban.
Nem meglepő a magyar gazdaság pozícióromlása – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) elnöke. A magyar gazdaság versenyelőnye megszűnt, ennek sok, a gazdaságpolitika által befolyásolható tényezője van: a humán erőforrás felkészültsége, a vállalkozások terhei, a technológiaszint, az infrastruktúra, az innovációs források. Emellett számos objektív tényező is szerepet játszott: a privatizációs lehetőségek szűkülése, az adókedvezmények megnyirbálása (majd az uniós csatlakozás miatti eltűnése), a munkaerő árának növekedése (ami azért gond, mert a termelékenység nem nő hasonló ütemben). A kamara szerint a versenyképesség javulásához kiemelten fontos a társadalmi infrastruktúra – egészségügy, nyugdíj- és képzési rendszer – fejlesztése, az állami újraelosztás csökkentése, a makroegyensúly kialakítása, valamint az állami kiadások lefaragása. Parragh szerint a 2004-es költségvetés ebbe az irányba mutat.
A magyar gazdaság helyzete nem romlott annyival, mint a rangsor jelzi, inkább arról van szó, hogy a régióbeli versenytársak felzárkóztak – kommentálta a magyar helyezést Wimmer István, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. A gyáriparosok több konkrét javaslattal élnek a kormányzat felé a versenyképesség javítása érdekében. Ezek között szerepel a forint gyengítése, valamint az adók és a járulékok nagyobb mértékű csökkentése. A főtitkár szerint kedvező ugyan a társasági adó 2 százalékpontos csökkentése, ám kevésnek tartják. Emellett szorgalmazzák az áfa csökkentését (különösen a felső kulcsot ítélik tarthatatlannak), valamint a bér terheinek mérséklését. A szervezet tegnap abban állapodott meg a kormányzattal, hogy a vállalkozások normatív alapon részesednek a kormány által felügyelt innovációs alapból, nem pedig egyedi kérelmek és elbírálás alapján.
Lakatos Péter, a Videoton Holding Rt. vezérigazgatója szerint a versenyképesség romlása részben azzal magyarázható, hogy egész Európa veszített a potenciáljából Kína előretörése és a dollár leértékelődése miatt. Ugyanakkor a Magyarországon működő cégeket, így a Videotont is hátrányosan érintette mind a bérköltségeknek a környező országokhoz mérten is nagymértékű emelkedése, mind a magasra törő forintárfolyam. Lakatos szerint a bérnövekedés főleg annak fényében jelent nagy terhet, hogy azt nem követte a munkaerőbázis hatékonysága. A Magyarországon tevékenykedő vállalatok versenyképességét a beszállítói háttéripar fejletlensége is hátrányosan befolyásolja – véli a vezérigazgató.
A szintén székesfehérvári Alcoa Köfém Kft. egyik üzletágának gazdasági vezetője, László Sándor ezzel szemben arról számolt be, hogy mivel a vállalat költségein belül viszonylag alacsony részt képvisel a bér, ezért annak növekedését egyelőre nem kellett az áraikban érvényesíteniük. Mindazonáltal a cég is tapasztalja, hogy a folyamatosan emelkedő fix költségek – elsősorban a bérek és az ahhoz kapcsolódó terhek – nehezítik az exportértékesítést – mondta László.
Deák Ferenc, a Henkel Magyarország Kft. vezérigazgatója szerint cégük elsősorban a Henkel-csoport más országokban működő vállalataival szemben került versenyhátrányba a forint árfolyamának tavalyi változása miatt. A gyakori árfolyam-ingadozás miatti pénzügyi tervezhetetlenség okozta a legnagyobb nehézséget a vállalatnak. Bizonyos területeken a felmerülő adminisztratív többletterheket is túlzottnak érezték az év folyamán.