Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország gyorsabban tudja csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, mint Csehország vagy Lengyelország - vélekedik az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében. A jelentés szerint a három ország közül Magyarország teljesítheti elsőként az euró bevezetéséhez szükséges követelményeket. A GDP-arányos hiányt jövőre 4,4, egy évvel később pedig 3,6 százalékra jósolja a bizottsági jelentés. Ez pedig afelé mutat, hogy a harmadik legnagyobb tagjelölt 2008-ban bevezetheti az európai fizetőeszközt.
Ugyancsak a hiány csökkentésének alapvető fontosságáról beszélt Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára tegnap egy konferencián. Szerinte Magyarországnak elsősorban nem a maastrichti kritériumok teljesítése miatt kell leszorítania az államháztartás hiányát, hanem a gazdaság fenntartható növekedése követeli meg az állami hiteligény visszaszorítását. Megítélése szerint a helyzet nem drámai, de középtávon fontos a folyó fizetési mérleg romlásának megállítása, kiigazításra szükség van, a hiány radikális csökkentésére azonban nincs.
Riecke Werner MNB-alelnök is reálisnak tartja az euró 2008-as bevezetését, de figyelmeztetett, hogy ehhez már 2006-ban teljesíteni kell a kritériumokat. Szerinte kulcskérdés, hogy a költségvetés idei GDP-arányos hiánya a kormány által tervezett 4,8 százalék körül alakuljon, de hozzátette, hogy a jegybank szerint az ezt meghaladó mértékű deficitnek is fennáll a veszélye.
A brüsszeli bizottság a jövő héten megjelenő országjelentésében várhatóan értékeli az államháztartási hiány csökkentését célzó lépéseket, bár a magyar kormánynál magasabb idei deficitet prognosztizál, és úgy véli, hogy a kormány nem tudja 5 százalék alá szorítani a hiányt. A jelentés az eddig kiszivárgottak szerint nem tartja következetesnek a pénzügy- és árfolyam-politikát, és úgy ítéli meg, hogy ez rontotta az államháztartási és a monetáris politika közötti összhangot.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az említett konferencián felszólalva úgy ítélte meg, hogy államháztartási reformra volna szükség, amelynek a munkaerő versenyképességének javítását kellene szolgálnia. Az újraelosztás mértéke nemcsak a csatlakozó országok átlagát, de a fejlett EU-országokét is jelentősen meghaladja Magyarországon. Nem csupán a hiány mértéke lényeges, hanem a költségvetési újraelosztás terjedelme és szerkezete is - mondta Bokros. Magyarországon az államháztartás újraelosztásának terjedelme meghaladja a GDP 52-53 százalékát, ez 10 százalékponttal magasabb, mint a csatlakozó országok átlaga, és legalább 5 százalékponttal haladja meg a fejlett nyugat-európai országok átlagát.
