Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés ma kezdi a jövő évi költségvetés általános vitáját. Az elmúlt években a többi közép- és kelet-európai országhoz képest Magyarországon nyugodtak voltak a költségvetést övező parlamenti viták, ám ebben az évben jóval nagyobb figyelem kíséri a végleges büdzsé kialakítását. A fokozott érdeklődés egyrészt a kormánypártok véleménye közötti különbségekkel, és az ennek folytán benyújtott számtalan módosító javaslattal magyarázható, másrészt a nyár közepi leértékelés utáni pénzpiaci bizalomvesztés óta a nemzetközi befektetői körök is élesebb szemmel figyelik a fejleményeket. Intő jel, hogy Lengyelországban a zloty megingása mögött is a fiskális szigor felpuhulása áll - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
A Pénzügyminisztérium 3,8 százalékos célértéke az államháztartási hiányra elég ambiciózus, bár még ez is módosulhat, hiszen az ez évi arányt is felfelé kellett módosítani - mondta Barcza György, az ING Bank elemzője. A piac a jövő évre legfeljebb 0,2-0,3 százalékos GDP-arányos felpuhulásra számít. Szerencsésebb lenne, ha inkább belső átcsoportosításokat hajtanának végre - bár ez is csak rövid távú megoldás. Az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy a kedvezőbb költségvetési egyenleget beárnyékolja a hosszú távú reformok hiánya, ami jelentősen olcsóbbá tenné az államot, illetve az a tendencia, hogy a hiányt a bevételek növelésével igyekszik csökkenteni a kormány. Mindkét tényező nehezebbé teheti a megcélzott 2008-as EMU-csatlakozást, hiszen drágább állam mellett nehezebb tartani az államháztartási hiányra előirányzott maastrichti kritériumot. Ráadásul a növekvő újraelosztás és állami szerepvállalás fékezheti az új befektetéseket és a várva várt fellendülést.
