Az Európai Unió 6-os számú, áfával kapcsolatos irányelvének megfelelően a Pénzügyminisztérium is elkészítette új, immár közösségi áfatörvény-tervezetét, és azt közzétette honlapján. Az új jogszabály a hatályban lévő törvény sok pontját átveszi, főleg a belső tranzakciókat érintőket; több ponton azonban van eltérés, sőt, az Európai Bíróság döntéseit sem veszi figyelembe néhány helyen - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az egyik jelentős változás, hogy 2004. május 1-jétől a belföldi értékesítés mellett megjelenik a közösségen belüli és kívüli értékesítés fogalma.
Magyarország sokszor nem a praktikusabb, hanem a bonyolultabb utat választotta az uniós szabályok átvételekor - véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers vezető munkatársa. Példaként említette, hogy a PM tervei szerint az uniós összesítő nyilatkozatban a tagországok közül Magyarországon követelik meg a legtöbb adatot, ez pedig jelentősen megnöveli a magyar vállalkozók adminisztrációs költségeit. A bizományosi készlet lehívásakor is a lehívó fél köteles rendelkezni pénzügyi képviselővel, míg ez más országokban nem kötelező.
Az importáfa esetében Magyarország a jövőben sem alkalmazza azt a könnyítést, hogy az adóhatóság veti ki az áfát (majd téríti is vissza), hanem a kivetés marad a vámhatóságnál. Ez a vállalkozások pénzáramlását nehezíti meg. Bár a költségvetésnek jelent némi időleges bevételi forrást, hosszú távon várhatóan sok kereskedő nem Magyarországot használja beléptető helynek, így jelentős vámbevételtől eshet el az állam.
