Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) bevételeinek többsége szponzoroktól és televíziós közvetítésből származik, emellett a nemzetközi szövetségektől kapott támogatás és jegybevétel is komoly tételt jelent; közvetlen költségvetési támogatást pedig nem kapnak. A kiadások többsége a válogatottakhoz kapcsolódik. (A férfi felnőttválogatotton kívül 11 korosztályos, valamint női válogatottakat is működtet a szövetség.) Emellett komoly terhet jelent a bérköltség, a stadionbérlés és az országos infrastruktúra fenntartása is. Összehasonlításképpen: Svájcban vagy Csehországban egy-egy korosztályos válogatottra mintegy 100 millió forint jut, míg Magyarországon az összes csapat – a férfi nagyválogatottat kivéve – mintegy 240-250 millió forintból gazdálkodik.
A magyar sporttörvény szabályozása szerint az MLSZ nem jut forráshoz a totó- és tippmix-játékok után, holott ezek legalább egy részére igényt tartanának – mondta Berzi Sándor főtitkár, aki sajnálja, hogy mára a totó erőteljesen háttérbe szorult a lottóhoz képest.
A központi költségvetésből elvileg évente kapna a szövetség 8 millió forintot, ám ez eddig nem jutott el hozzájuk. Ezzel szemben idén befizetnek a válogatott meccsek és a kupamérkőzések után 35 millió forintnyi stadionbérleti díjat, míg az összesen 55 millió forintra rúgó biztonsági kiadások megoszlanak a rendőrség és az In-Kal Hungary Kft. között.
A főtitkár szerint az MLSZ komoly összegeket áldoz a stadionok bérleti díjára, miközben a Népstadion gyepe lassanként alkalmatlanná válik a focimeccsekre. Véleménye szerint hiányzik az egyértelmű elképzelés, hogy a stadionok a klubok tulajdonába vagy az önkormányzatokhoz kerüljenek-e. Amennyiben a klubokhoz kerülnek, az a stadionok gazdasági, üzleti kihasználtságát fejlesztené – ez történt például Nagy-Britanniában –, míg az önkormányzatoknak a pályák többcélú hasznosíthatósága lenne kedvező. Mindkét esetben a tulajdonos kötelessége volna a megfelelő állagról gondoskodni. A sportminisztérium jelenleg támogatja a pályarekonstrukciót – ez a 4,2 milliárdos forrás azonban csak a gyerekeknek szánt műfüves edzőpályákra elég.
A magyarországi futballt egyszerre több oldalról próbálják megújítani – mondta Berzi. A folyamat négy pillérre épül: utánpótlás-nevelés, edzőképzés fejlesztése, létesítményrekonstrukció, valamint a professzionális klubok minőségi auditálása (a pénzügyi után). A legutóbbi azt jelenti, hogy jövőre csak az csapat indulhat az első osztályban, amely egyaránt megfelel a sportszakmai, a jogi, a létesítményi, a személyi, valamint a pénzügyi feltételeknek. A klubok biztonságos működéséhez az szükséges, hogy reális üzleti terveket készítsenek, és megfeleljenek a szigorú ügyviteli szabályoknak. Az auditálásba a szövetség nemzetközi könyvvizsgáló cégeket is bevont, de a végső engedélyeket az UEFA ellenőrei adják ki – mondta a főtitkár.
