A céges, nem folyószámlahitelek átlagkamata a jegybank adatai szerint a mélypontnak számító februári 7,07 százalékról júliusra 10,5 százalék közelébe emelkedett. Az új kölcsönszerződések összege ugyanakkor szintén dinamikusan (77,5 százalékkal) nőtt. Az augusztus azután mind a kamatszint, mind pedig a hitelfelvételi kedv terén némi visszaesést hozott.
A beruházásokhoz a társaságok nyilvánvalóan csak hosszú lejáratú hiteleket vesznek fel, amelyekről negyedéves adat áll rendelkezésre. A fejlődés azonban az idén ezen a téren is imponáló. A hosszú lejáratú kölcsönök állománya ugyanis a félév végén 1331,7 milliárd forint volt, 45,5 százalékkal haladta meg a január 1-jei adatot. A képet persze alaposan árnyalhatja, hogy ezt a statisztikát jelentősen befolyásolják az egyedi (például a Mol, Matáv, TVK vagy BorsodChem kölcsönfelvételét jelentő) ügyletek: nemcsak az állomány, hanem a kamatszint szempontjából is. A torzítás kétszeres, hiszen a kiemelt ügyfeleknél alkalmazott kamat (prime rate) mindig jóval alacsonyabb az általános kondíciókban szereplőnél, az átlagot pedig az MNB a szerződések összegével súlyozza.
