Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A PSZÁF összesítése szerint a bankszektor mérlegfőösszege 2003. június végén 11 479,8 milliárd forint volt, ami 12,6 százalékkal haladta meg a múlt év december végi értéket. A bankok növekedésének fő hajtóereje a hitelállomány számottevő bővülése volt: a 7166,1 milliárdos összeg 17,5 százalékos pluszt jelent az év végi állományhoz képest. Bár a második negyedévben 5,9 százalékról 7,4 százalékra gyorsult a vállalati hitelállomány-bővülése, a legnagyobb húzóerő a lakossági hitelállomány 28,6 százalékos növekedése volt. Az 1549,1 milliárd forintos lakossági hitelállományon belül már 65 százalék a lakáshitelek összege, amely a félév végére meghaladta az ezermilliárd forintot (2002 decemberében még csak a lakossági hitelek 57,9 százaléka volt lakáshitel.)
Forrásoldalon tovább romlik a helyzet: bár a belföldi betétállomány csökkenése a második negyedévben megállt, a félév során mindössze 1,2 százalékkal nőttek a betétek, aminek következtében a hitel/betét mutató nagyon elcsúszott: míg 2002 végén a hazai betétek fedezni tudták a hitelkihelyezéseket, addig június végén 992 milliárd forintnyi hitel mögé nem jutott hazai betétfedezet.
A növekvő hitelezési aktivitás jót tett az eredményességnek: a bankok nettó kamatbevétele 16,6, jutalékbevétele 39,2 százalékkal ugrott meg a tavalyi első félévhez képest, s mivel csak 10,6 százalékkal nőttek a működési költségek, összességében 117,3 milliárdos adózás előtti eredménnyel zárt a szektor, ami 45,3 százalékos gyarapodás egy év alatt.
A bankokéhoz hasonló változások jellemezték a szövetkezeti hitelintézeteket is. Itt az első félévi nyereség 5,7 milliárd forint volt, ez 46,3 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A pénzügyi vállalkozások közül sikeres hónapok állnak a pénzkölcsönzők (kihelyezéseik 36,6 százalékkal nőttek egy év alatt), illetve a lízingcégek (plusz 36,6 százalék) mögött, meglepő azonban, hogy a faktoringcégek kezelt állománya 9 százalékkal csökkent.
A befektetési vállalkozások mérlegfőösszege 14,4 százalékkal nőtt a félév során. A PSZÁF kimutatásai szerint a szektor 2,1179 milliárd forintos adózás előtti eredménye 44,6 százalékkal haladta meg az egy ével ezelőttit, ám a tevékenységi formától függően eltérő a profitmutató. A bizományosok közül egy sem zárt pozitív eredménnyel, az értékpapír-kereskedők és a befektetési vállalkozások nagyobb része azonban nyereségesen működött. A felügyelet kimutatása szerint a független befektetési vállalkozások - bár a tavalyinál összességében jobb eredményeket értek el - továbbra is elmaradnak eredményességben a banki hátterű cégektől. A nyilvános befektetési és ingatlanalapok nettó eszközértéke 1122,3 milliárd forint volt, ami 21 százalékos hat hónapos növekedést jelent. A kimutatások szerint a pénzpiaci és az ingatlanalapok növekedése a legnagyobb.
A biztosítási szektorban annak ellenére 17,3 százalékkal nőtt a díjbevétel, hogy a szerződésszámban mindössze 2,6 százalékos növekedést regisztráltak. A 275,6 milliárd forintos díjbevételből egyre kisebb részt emésztenek fel a károk és a költségek, előbbi értéke 12, utóbbié csak 10,2 százalékkal növekedett a júniust megelőző egy év alatt. A biztosítók összesített biztosítástechnikai tartalékainak állománya 19,4 százalékkal nőtt egy év alatt, állománya elérte a 878 milliárd forintot.
A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonnövekedése jelentősen meghaladja a háztartások bruttó pénzügyi vagyonnövekedését: a pénztárak összesített befektetett állománya meghaladta a 876 milliárd forintot.
