A jövő évi költségvetés adósságtáblái között érdekes összefüggésre bukkant néhány elemző. A táblázatok alapján az derül ki, hogy az előző évhez képest nő a külföldi adósság súlya az államadósságon belül: 24-ről 25 százalékra. Bár a nettó kibocsátás 1212 milliárdról 1191 milliárd forintra csökken, de a bruttó 1318 milliárdra nő a csökkenő kötvénylejáratok miatt. Ez elsősorban a jegybank devizatartalékainak pozícióit javítja, amely így tovább erősödik a külföldi befektetők tulajdonában lévő 8 milliárdos forintkötvény-állománnyal szemben. A diszkontkincstárjegyek viszont abszolút mértékben csökkennek. A tavalyi 125 milliárdos nettó kibocsátás most
-471 milliárdra változik, így az államadósságban csökken a magas hozamú, tehát a költségvetésnek drága kincstárjegyek aránya. A kormányzatnak ez a lépés mindenképp kedvező lehet az alacsonyabb kamatkiadások miatt, viszont emelheti valamelyest a hitelkockázatot - mondta lapunknak Barcza György, az ING Vagyonkezelő elemzője. A tervezett fordulatváltás elsősorban az államkötvény-hozamgörbék rövid végét befolyásolja, azaz a hozamok csökkennek, ezáltal az árfolyam nőhet - mondta Zsoldos István, a BA-CA elemzője. A forint árfolyama rövid távon akár erősödhet is a devizabeáramlás által - tette hozzá Barcza. Az Államadósság Kezelő Központ vezetői egyelőre nem kívántak nyilatkozni a jövő évi adósságmenedzselésről.
