Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai pénzintézetek kifejezetten óvatosak azzal kapcsolatban, mennyire vetheti vissza a lakáshitelek iránti keresletet az adókedvezmények ügyfelek részére hátrányos változása. Zádori János, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) szóvivője elmondta, hogy egyelőre nem tudnak pontosan tervezni, hiszen még mindig nem tekinthetők véglegesnek az adókedvezmény-módosulások. A 8 millió forintos hitelplafon - ami felett a tervek szerint nem vehető igénybe adókedvezmény - Zádori szerint nem okoz különösebb gondot a bank ügyfeleinél, hiszen az átlagos hitelnagyság az FHB-nál 4-5 millió forint körül mozog. Az tény, hogy a kedvezmény érvényesítésére képes ügyfelek számára kellemetlen lesz az adókedvezmény összegének megfeleződése, hiszen eddig épp az átlagos nagyságú hitelt igénybe vevőknek nyílt lehetőség a teljes, 240 ezer forintos adókedvezmény érvényesítésére. Az FHB képviselője ugyanakkor nem akart konkrét számot mondani azzal kapcsolatban, milyen mértékű visszaesésre számítanak, mivel - mint mondta - nekik nincsenek adataik arról, hogy végül is hány hitelfelvevő él az adókedvezménnyel. A Kereskedelmi és Hitelbanknál és az Erste Banknál is úgy vélekedtek, hogy nem kell komolyabb visszaeséstől tartani a hitelkérelmek terén, tapasztalataik szerint ugyanis a hitelfelvevőknek fontosabb a hitelcél, a lakáshoz jutás, mint az adókedvezmény. Szabó Linda, az Erste Bank szóvivője szerint a 8 milliós plafon náluk is messze van: az átlagos hitelösszeg építés esetén 6, vásárlás esetén 4 millió forint.
Más banki szakértők szerint ugyanakkor ha nem is esik vissza a lakáshitelek utáni kereslet, az igényelt hitelösszeg csökkenhet, mivel a kalkuláció elkészítésekor a háztartások számolnak az adókedvezménnyel, amely, ha valóban 120 ezer forintban maximalizálják, havi 10 ezer forinttal „növeli” a törlesztőrészletet.
