Hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészkarokat, hogy az Oktatási Minisztérium nem alanyi alapon dönt a felsőoktatási intézmények támogatásáról, hanem a felvett hallgatók számával és a várható lemorzsolódással számolva határozza meg a támogatást. Mivel a bölcsészkaron általában a számítottnál kisebb a lemorzsolódás, megesik, hogy több hallgatót oktatnak, mint ahányra támogatást kapnak, de ez nem okoz jelentős bevételkiesést - mondta lapunknak Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem (ME) bölcsészkarának tanulmányi dékánhelyettese.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK) idén tavasszal csőd közeli helyzetbe került. Ebben az évben 400 millió forinttal kevesebb normatív támogatást kapott a tavalyinál, és - többletforrás nélkül - az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést is maga finanszírozza. A bölcsészhallgatók után számított hallgatói normatíva egyszakos hallgatók esetében 65 százaléka az egyébként kiutaltnak, a 100 százalékot csak a kétszakos hallgatók esetében éri el. Az ELTE bölcsészkara tavasszal takarékossági intézkedéseket vezetett be, zárolták a kar teljes működési dologi előirányzatát. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek, így az egyetem vezetése a költségkímélő intézkedések kiegészítéseként költségtérítést készül bevezetni.
Az állam az 1993-as közoktatási törvény életbe lépése óta csak egy alapképzést finanszíroz. Egy alapképzésnek számít ugyan a szakpár is, de az ELTE bölcsészkarán 1993 és 2001 között nem indultak szakpárok. Ugyanakkor az egyetem - felmérve, hogy az egyszakos bölcsészdiploma nem biztosít kedvező elhelyezkedési lehetőséget - nem hajtotta be a tandíjat a második, esetleg harmadik szak után, noha erre jogosult lett volna.
A jelenlegi módosítás a két- vagy többszakos, nem tanári képzésre járó és nem szakpárt felvett hallgatókat érinti. Számuk 700-800 fő közé tehető. Továbbra sem kell azonban költségtérítést fizetniük azoknak a hallgatóknak, akik a két szakot egy évben kezdték el. A kar vezetése eredetileg a költségtérítés teljes összegét szerette volna behajtani, ami félévente átlagosan 60 ezer és 100 ezer forint között változik. Legdrágább a kommunikáció szak, ahol a költségtérítéses képzésben részt vevők 130 ezer forintot fizetnek félévente, legolcsóbb pedig a történelem szak.
Egyes hallgatók a hír hallatán „leadták” második, harmadik szakjukat - például a kínait vagy koreait. A hallgatói önkormányzat (hök) azonban eltanácsolta a hallgatókat a hasonló lépésektől és tárgyalásokba kezdett az egyetemmel. Ennek eredményeként az eredetileg beharangozott összeg 20 százalékát, mintegy 12-20 ezer forint közötti összeget kell október 15-éig befizetniük a költségtérítésre kötelezetteknek - tudtuk meg Ekler Gergelytől, a hök elnökétől.
Az egyetem és a hök közös célja, hogy az intézkedés a lehető legkevesebb embert érintsen, és a fizetendő összeg se legyen túl magas. Amennyiben eszközei megengedik, a hök elképzelhetőnek tartja a tandíjfizetésre kötelezett hallgatók szociális alapon való további támogatását. A másodikként felvett nem tanári szakok hallgatói általában fizetnek költségtérítést. Ennek mértéke jelképes az oktatás költségeihez képest, de az egyetem anyagi helyzetétől függetlenül jogosnak tartják a behajtását, hiszen többlet hallgatói igényként merül fel a második szakon való tanulás, ami jelentősen megkönnyítheti a végzettek elhelyezkedését - mondta Fazekas.
Léteznek azonban különböző kiskapuk a költségtérítés elkerülésére. Így ha a bölcsészkarra felvett hallgató a régi szakja mellé újat szeretne, megteheti, hogy leadja az eredetileg felvett szakot és felvételi eljárásban szakpárra jelentkezik. Ilyenkor többnyire beszámítják a korábban letett vizsgáit és mentesül a költségtérítés fizetése alól arra az időszakra, ami még az állami támogatásból megmaradt. Egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán, ahol a költségtérítés mértéke a szakon megállapítható legalacsonyabb térítés 75 százaléka - mondta lapunknak Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) bölcsészkarának kari igazgatója.
Abod Márta