Az okos Magyarország csak saját kárából tanulhat, így szükséges a monetáris és fiskális politika további együttműködésének alapjait egyértelműen lefektetni - jelentette ki Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésén.
Véleménye szerint ezt legjobban egy olyan, a jegybank és a kormány közötti megállapodás szolgálhatná, amely az árstabilitást szem előtt tartva 2005 decemberére 3 százalékos inflációt tűzne ki célul, +/- egyszázalékos sávban. Ennek alapján 2006-07-ben teljesíthetné az ország a maastrichti kritériumokban meghatározott 3 százalékos limitet. Az ilyen megállapodás kitűzött céljainak teljesítéséhez az MNB a maga eszközeivel hozzájárulna, ugyanakkor a kormánytól elvárnák, hogy a monetáris politikát csak az eredmény elérésének függvényében minősítse és a választott eszközök tekintetében érvényesüljön a jegybanki függetlenség. Riecke bírálta a tavaly benyújtott előcsatlakozási programot (PEP), mivel véleménye szerint az már benyújtása pillanatában hiteltelen számokat tartalmazott.
Az eurónkénti 250-260 forintos sávban mozgó forintárfolyam az egyensúlyhoz közeli intervallum - véli Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja. Véleménye szerint a forint leértékelődése önmagában nem használható a gazdaság versenyképességének növelésére, de nem jelent megoldást a bérek termelékenységnövelés nélküli befagyasztása sem. Ráadásul az állami újraelosztás csökkentése az államháztartás egyensúlya számára rövid távon inkább kedvezőtlen.
Koncepciótlan és ötletszerű a 2004-es büdzsé előkészítése - állapították meg a gazdaságelemzői kerekasztal résztvevői. Békesi László szerint az eleve kismértékű fiskális kiigazítás csak részleteiben valósul meg. Időzített bombaként ketyeg a költségvetésben a lakástámogatás jelenlegi helyzete, az ugyanis csak a használt lakások esetében 35-40 milliárdos kiadást jelent jövőre - mondta Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese.
