Augusztusban kerül a kormány elé az Igazságügyi Minisztérium (IM) előterjesztése, amelynek köszönhetően azok számára is biztosítanák a jogérvényesítés, illetve a szakmai segítségnyújtás lehetőségét, akik ezt korábban anyagi helyzetükből fakadóan nem engedhették meg maguknak. Az új törvény keretében a perekben biztosított költségkedvezményeket többen tudják igénybe venni és a felek mind pert megelőző, mind peren kívüli jogvitáikra kaphatnak állami segítséget. Az ügyvédeknek adható tiszteletdíjakról a törvény rendelkezik. Ez valószínűleg a piacinál kisebb lesz, a pontos mértéket külön rendelet szabályozza. A tiszteletdíjakat az IM erre elkülönített célelőirányzatából fizetik ki a majdan felálló megyei jogi segítségnyújtási hivatalok. Az ilyen ügyeket vállaló ügyvédeknek, közjegyzőknek, civil szervezeteknek előzetesen jelentkezniük kell a megyei hivataloknál.
A rászorulóknak nyilatkozniuk szükséges jövedelmi helyzetüktől. A rászorultság felső határa a mindenkori minimálbér és a legalacsonyabb szegénységi nyugdíj, ezt bizonyos tételek csökkentik - így a tartásdíj, vagy a lakáshitel törlesztőrészlete. Az ügyfél panasszal élhet az őt képviselő jogásszal szemben, amennyiben helyt adnak a panasznak, a képviselő jogászt akár törölhetik a kamara a jegyzékéből.
A törvénytervezet már túl van az előzetes szakmai és közigazgatási egyeztetésen, és amennyiben a parlament az őszi ülésszak alatt elfogadja, a peren kívüli segítségnyújtás intézménye már jövő áprilistól hatályba léphet. A törvény összhangban van az Európai Unió új irányelvével, a 2003/8/EC-vel is.
Valószínűleg sokan jelentkeznek a jegyzékbe való felvételért, hiszen ez jó kiugrási lehetőséget és biztos jövedelmet jelent a fiatal, agilis ügyvédeknek - mondta lapunknak Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Mivel becslése szerint a 8400 ügyvédből legalább 2500 él jelenleg a létminimum környékén, legalább 3000 jelentkezését várja közülük.
