Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Veress Gábor Balázs
A genetikailag módosított (gm) élelmiszerekre vonatkozó új szabályozást július 1-jén fogadta el az Európai Parlament. Ez gyakorlatilag véget vetett az EU által 1998-ban elrendelt moratóriumnak (az EU ekkor megtagadta az újonnan előállított gm-növények engedélyezését), illetve az ehhez kapcsolódó, az Egyesült Államok által kezdeményezett WTO-eljárásnak. A már Magyarországon is érvényben lévő szabályozás (1998. évi XXVII. tv.) értelmében a csomagoláson jelölni kell, ha az élelmiszer 0,9 százaléknál nagyobb részarányban tartalmaz gm-eredetű nyersanyagot. A határozat pedig a tagállamok hatáskörébe utalja annak a megoldását, hogy a GM-növények pollenjükkel ne tudják „megfertőzni” a hagyományos növényeket, így módosítani kell, és ki kell terjeszteni a szabályozást erre is - tudtuk meg Bánáti Dianától, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatójától.
A genetikailag módosított termékek engedélyezése azért is vált ki nagy vitát, mert a mai napig nem lehet pontosan tudni az ilyen módon „megpiszkált” élelmiszerek az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásait. A környezetvédő szervezetek elsősorban a nagy biotech cégek politikai nyomásától és az eredmények meghamisításától tartanak. Ezt a vélekedést alátámasztja az USA magatartása, amely kereskedelmi háborút robbantott ki a módosított élelmiszerek EU-moratóriuma után, nem pedig tudományos rendezésre törekedett - állítja Móra Vera, az Ökotárs Alapítvány elnöke. Ezzel szemben az Amerikai Szójaszövetség magyar képviselője, Zsarnóczay Sándor szerint a génmanipulálás elsősorban a kártevőkkel szembeni rezisztenciát célozza, aminek eredményeként ezeknek a növényeknek a termesztéséhez kevesebb kemikáliára van szükség, így környezetbarátnak mondhatók.
Magyarországon elég vegyes a kép a genetilailag módosított termék lakossági megítélését illetően. Míg a GFK Hungária felmérése alapján inkább károsnak tartják az ilyen élelmiszereket, addig a KÉKI felmérése árnyaltabb képet mutat: a lakosság elsősorban bizalmatlan a gm-élelmiszerekkel szemben - hisz ismeretlenek azok hosszú távú élettani hatásai -, és csak másodsorban ellenzi őket. A géntechnológiát mint módszert egyébként elítéli a lakosság, de elfogadja a célokat, amelyeket ennek révén a fejlesztők el akartak érni. Fontos az új szabályozás szempontjából, hogy az emberek 90 százaléka szükségesnek tartja a génkezelt élelmiszerek címkézését.
