A Pénzügyminisztérium tervezete alapján jövőre kikerül a helyi iparűzési adó alapjából a befektetett és egyéb pénzügyi eszközök kamatbevétele. Ez elsősorban azokat a vállalatokat érinti, amelyek nem forgatási céllal vesznek értékpapírokat, vagy nagyobb bankbetéttel rendelkeznek, és ebből származik kamat jellegű jövedelmük - azaz elsősorban nagyobb vállalatokat. A kis- és közepes vállalatok többsége amúgy is forráshiányos, így ez a rendelkezés gyakorlatilag nem érinti őket - tudtuk meg Zara Lászlótól, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnökétől. Ez amúgy is meglehetősen súlytalan változtatás, mivel a termelő-szolgáltató szférának nem túl jelentős az ilyen természetű bevétele. A Pénzügyminisztérium jövő évi adókat érintő 300-400 milliárd forintos változtatásából ez 5 milliárdot tesz ki.
A nagyobb vállalatok közül a Richtert érintheti a módosítás, a társaságnak nagy betétállománya van, így iparűzési adója pár tízmillióval csökken. Természetesen a Mol és Matáv adókötelezettsége is zsugorodik, hiszen nekik is komoly tartalékaik fekszenek állampapírban. Mind az adótanácsadók, mind a szakmai érdekképviseletek az iparűzési adók minél korábbi teljes átalakulását szorgalmazzák, hiszen nagyon magasnak tartják az anyagköltséggel csökkentett nettó árbevételre vetített 2 százalékos mértéket.
