Lapunk számításai szerint január és március között csaknem 700 millió eurót tett ki a külföldi befektetők által magyarországi vállalkozásaikba visszaforgatott jövedelem nagysága. Ez jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi időszak kevesebb mint 300 millió euróra tehető értékét és nagyobb a 2001-es első negyedév csaknem 600 millió eurós visszaforgatásánál is.
Az utóbbi két év negyedéves adataiból kitűnik, hogy a profit visszaforgatásának eloszlása korántsem annyira szezonális, mint a repatriálás. Tavaly a teljes újrabefektetés 26 százaléka jutott az első három hónapra, egy évvel korábban pedig 35 százalékos volt az arány. Ezek alapján feltételezhető, hogy idén meghaladhatja a kétmilliárd eurót a visszaforgatott nyereség nagysága.
A pénzügyi számlák egyelőre 1998-ig állnak rendelkezésre, ezek szerint az utóbbi 5 évben nem volt ilyen mértékű visszaforgatás.
A megnövekedett újrabefektetésre különösen szüksége van a magyar gazdaságnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent pénzügyi számlái szerint ugyanis nagymértékben ez fedezi a nemzetgazdaság csaknem megduplázódó nettó finanszírozási igényét. A jegybank adatai szerint az első negyedévben nemzetgazdasági szinten az új kötelezettségek 382,4 milliárd forinttal haladták meg az új követeléseket, szemben az egy évvel korábbi 188,9 milliárd forinttal. A finanszírozást a hazai források nem tudják biztosítani, így azt a külföldi befektetők teszik meg. A nettó finanszírozási igény növekedésének tetemes része a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartás számlájára volt írható, de ezúttal a háztartások is növelték a finanszírozási igényt, míg egy évvel korábban csaknem 90 milliárd forinttal csökkentették azt.
A külföldi finanszírozás egy része már ma is megjelenik a statisztikákban, amennyiben ugyanis határon átnyúló tranzakcióról van szó, az látható a fizetési mérlegben. A fennmaradó rész - azaz az újrabefektetett profit - pedig a fizetési mérlegből és a pénzügyi számlákból becsülhető.
A folyó fizetési mérleg hiánya és a nem rezidensek nettó finanszírozási képességének eltérése a visszaforgatott jövedelmen túl a tőkeforgalmi számlák figyelembevételére, a kamatok eltérő elszámolására, a hibatényezőre és a becslésből adódó különbségekre vezethető vissza. A szakértők szerint azonban a tőkeforgalmi számlák figyelembevétele és a kamatok elszámolásának eltérése nem módosítja számottevően az adatokat, így a nettó finanszírozási pozíció jó megközelítési alapot jelenthet a visszaforgatás nagyságára. A lapunk által készített becslés torzító hatását növelheti, hogy a pénzügyi számlákat forintban, a folyó fizetési mérleget pedig euróban tartja nyilván az MNB. A konverzióhoz a negyedéves átlagárfolyamokat használtuk, ez azonban eltérhet a részletesebb statisztikákban használt árfolyamoktól.
Kolozsi Pál