Bár pénteken alacsony likviditás mellett valamelyest erősödött a forint az euróval szemben, a közös európai pénzzel továbbra is a 260-as forintárfolyam fölött kereskedtek. A piacot a kamatemelések és a legfontosabb gazdaságpolitikai aktorok, illetve a miniszterelnök verbális intervenciója ellenére is a bizonytalanság uralja - mutattak rá az elemzők.
Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Nap-Kelte pénteki adásában azt mondta, hogy az euró kurzusa 260-263 forint között stabilizálódhat a következő napokban, ennél gyengébb euróra - vagyis erősebb forintra - azonban ő sem számít.
A megnövekedett volatilitás, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a hitelesség elvesztése miatt a jegybanknak akár 2-3 hónapot is várnia kell, mire újból 250-255 között lesz az euróárfolyam - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint bár a piac kamatcsökkentést árazott be, erre október előtt nincs sok esély.
Kovács György, a Budapest Economics elemzője úgy látja, hogy a kötvénypiac szempontjából nem a forint erősödése, hanem az árfolyam stabilizálódása lenne a legfontosabb.
Sok szakértő az utóbbi hetek hibás gazdaságpolitikai döntéseit, illetve ezek helytelen kommunikációját tartják felelősnek a forintpiac felbolydulásáért, de akadnak olyan szakemberek is, akik a fundamentális okokat hangsúlyozzák. Tavaly november óta a piacot a januári spekuláció, illetve a jegybank devizapiaci intervenciói határozták meg, így az árfolyamon az utóbbi hónapokban csak kevéssé lehetett észrevenni a fizetési mérleg problémáit - mondta Barcza, aki szerint a piac most az egyensúlyi árfolyamot keresi. Az elemző úgy látja, hogy a tetemesnek ígérkező idei folyó deficit finanszírozásához a hozamgörbe rövid végén 650-700 bázispontos kamatfelárra van szükség. A legutóbbi kamatdöntés óta a spread 625 bázispont. (A kamatemelés hatásairól lásd még írásunkat a 13. oldalon.)
