Sem idén, sem pedig jövőre nem várható a magyar gazdaság növekedésének számottevő gyorsulása, amit elsősorban az exportpiacok felfutásának késlekedése magyaráz - ebben egyetértettek az ICEG Európai Központ és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján felszólaló szakértők. Az elemzők szerint a lassulásnak elsősorban ciklikus okai vannak, így lehetett rá számítani.
A magyar gazdasági növekedést belső motor hajtja, fiskális expanzió nélkül a bruttó hazai termék (GDP) bővülése két százalék alatt maradt volna 2002-ben - vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank közgazdásza. Nem kérdés, hogy a belső hajtóerők idén veszítenek lendületükből, sőt az eddigi adatok arra utalnak, hogy a lassulás jelentősebb, mint amire számítani lehetett. A növekedés motorjának szerepét az exportnak kellene átvennie, de egyelőre ezzel kapcsolatban sem lehetünk túl optimisták - mondta Vojnits.
Jövőre feltehetően a magyar növekedés lesz a legalacsonyabb a régióban, ami többek között a működőtőke beáramlásának visszaesésével magyarázható - mondta Barcza György, az ING Bank közgazdásza. Az elemző szerint a külföldi befektetőket elsősorban a költségtényezők érdeklik a telephelyek kiválasztásánál, márpedig az euróban számolt átlagos órabér Magyarországon a legmagasabb a térségben.
Nincs egyetértés a szakértők körében a két héttel ezelőtt bejelentett gazdaságpolitikai csomag makrohatásaival kapcsolatban. A forintsáv eltolása nem javítja a versenyképességet és a kormány megszorításai sem hagynak majd jelentős nyomot a növekedési statisztikán, illetve a külső egyensúlyi mutatókon - fejtette ki a piaci elemzők többségével megegyező véleményét Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Kovács Álmos pénzügyi helyettes államtitkár szerint viszont a gyengébb árfolyam nem feltétlenül akadályozza meg a dezinflációt és amennyiben a bérnövekedés nem erodálja a kedvező hatásokat, úgy a kompetitivitásnak is jót tehet.
