Májusban a fogyasztói árak havi átlagos áremelkedése 0,3 százalékot tett ki, éves összehasonlításban pedig 3,6 százalékos volt az infláció. Az első öt hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A májusi árindexnél legutóbb a '80-as évek elején jegyeztek fel alacsonyabbat.
A májusi tényszám a legderűlátóbb előrejelzésnél is jobb lett, a NAPI Gazdaság piaci felmérése 3,8 százalékos rátát valószínűsített. Áprilisban 3,9 százalékos volt az éves infláció, akkor az üzemanya-goknak és az élelmiszereknek volt köszönhető a vártnál jobb adat. A forint tegnap délelőtti erősödésében szerepe volt a jó inflációs statisztikának is, de a piaci hangulat könnyen elromolhat a pénteki fizetési mérleg láttán - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Lapunk felmérése 413 millió euró folyó hiányt valószínűsít áprilisra.
Különösen kedvező, hogy a volatilis és a monetáris politikai eszközökkel nem befolyásolható termékek kiszűrésével számított maginfláció az áprilisi 4,7 százalékról 4,5 százalékra csökkent - mutattak rá a szakértők. Szintén optimizmusra ad okot, hogy az Európai Unió (EU) módszertanával kalkulált - és az euró bevezetésekor is figyelembe vett - harmonizált ráta mindössze 3,5 százalékos volt az utolsó tavaszi hónapban.
Az elemzők többsége a szolgáltatásoknál volt a kelleténél pesszimistább, az előrejelzésekben 0,6-0,7 százalékos index szerepelt, a valóságban azonban - nagyrészt az 1,5 százalékkal eső telefontarifák miatt - csak 0,3 százalékos volt a havi drágulás. Barcza György, az ING Bank közgazdásza szerint kedvező, hogy csökkent a piaci szolgáltatások éves árindexe, ez ugyanis a lassuló bérdinamika dezinflációs hatását tükrözi.
Az élelmiszerek áremelkedése szinte kizárólag a szezonális termékeknek volt tulajdonítható, a dohánytermékek pedig a jövedéki adó emelése miatt lettek drágábbak. Az alacsony inflációban nagy szerepe volt az üzemanyagár több mint háromszázalékos esésének is.
A tartós fogyasztási cikkek ára ezúttal is mérséklődött, ami arra utal, hogy a forint erősödésének még mindig van átgyűrűző hatása - mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Akad azonban olyan vélemény is, amely szerint az importcikkek áresése azzal magyarázható, hogy a Nyugat-Európában kialakulóban levő defláció miatt az ott csak nehezen eladható fogyasztási cikkeket többek között Magyarországon próbálják meg értékesíteni, természetesen nyomott áron.
A vártnál jobb inflációs statisztika után több elemző is úgy fogalmazott, hogy teljesülhet a jegybank idei inflációs célkitűzése, azaz 4,5 százalék alatt lehet decemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme. A következő hónapokban 4 százalék feletti inflációra lehet számítani, és augusztusban akár 4,8 százalékig is emelkedhet a ráta, de az év végére az inflációs célsáv felső széléig csökkenhet az árindex - vélekedik Barcza. Nyeste szerint amennyiben a jelenlegi szinten stabilizálódik a forint árfolyama, úgy az könnyen leronthatja az utóbbi hónapok dezinflációjában jelentős szerepet játszó tartós fogyasztási cikkek árindexét is.
Kolozsi Pál