ä Kolozsi Pál Péter-nagy lászló nándor
Keddi ülésén 6,5 százalékról 7,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A kamatemelést (amelynek mértéke több szakértőt is meglepett) azzal indokolták, hogy a piac túlreagálta az árfolyamsáv múlt heti eltolását és a forint gyengülése veszélybe sodorta az inflációs célok teljesülését. A jegybank a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy az infláció idén decemberben ne haladja meg a 4,5 százalékot, jövőre pedig a 3,5±1 százalékos célsávon belül legyen - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke.
Korábbi szokásától eltérően keddi döntését versenyképességi érvekkel is alátámasztotta az MNB. Járai szerint a kamatemelést az is szükségessé tette, hogy az infláció felfutása rosszat tett volna az exportőrök versenyképességének.
A jegybanki kamatdöntés egyértelműen az inflációs cél teljesülése érdekében, nem a reálkamatszint emelése céljából történt, ezért a forrásoldalon továbbra is erős OTP Bank Rt. egyelőre várakozó állásponton van azzal kapcsolatban, hogy az új kondíciókat érvényesítse-e a betéti oldalon - mondta lapunknak Fenyő György, a bank stratégiai ügyvezető igazgatója. A referenciakamatokhoz kötött hitelek természetesen átárazódnak majd, ám ennek hatása csak három hónap múlva lesz teljes. A lakossági hitelek kamatának emelése a fogyasztási hitelek esetében nem indukál változást, a referenciaszintekhez kötött lakáshitel-támogatásoknál ugyanakkor a követő árazás miatt átmenetileg vesztenek a bankok a hozamemelkedésen.
A lapunk által megkeresett pénzintézetek többségénél egyébként úgy vélték: korai lenne a jegybanki intézkedés ügyfélkamatokra gyakorolt hatásáról beszélni. Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza is hangsúlyozta, hogy a piacot továbbra is bizonytalanság uralja. Egy héten belül ellentétes irányú monetáris politikai döntéseket hozott a gazdaságpolitika, ami a volatilitás növekedésének irányába hat - mondta Kovács. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője szerint hitelesebb gazdaságpolitikával és hatékonyabb kommunikációval is elérhető lett volna a kívánatos célárfolyam.
Szakértők szerint a 2003-as inflációs folyamatokra már csak korlátozott ráhatása van a monetáris politikának, így a jegybankelnök idei célra vonatkozó kijelentésének inkább kommunikációs jelentősége van, és arra utal, hogy az MNB elsődleges feladatának továbbra is az inflációs cél elérését tartja. A jegybank korábban már jelezte, hogy az idő rövidsége miatt csak a 2004-es célra koncentrál.
Az MNB első embere megerősítette, hogy a jegybank 250 forint körüli euróárfolyamot tart kívánatosnak. Kedden ugyan 263 forintról 258 forintig gyengült az euró, de sokak szerint feltehetően újabb kamatemelés nélkül nem érhető el a kitűzött árfolyamszint. A jegybanknak vissza kell nyernie a piac bizalmát, amit a rosszul időzített és kommunikált sáveltolás miatt vesztett el - mondta Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint ha ez sikerül, úgy akár kamatemelés nélkül is erősödhet a forint. Zsoldos István, a CA-IB elemzője szintén elképzelhetőnek tartja a jelenlegi kamatszint melletti erősödést, bár ezt szerinte nagyban nehezíti a régió eurócsatlakozásával kapcsolatos bizonytalanság. Járai kedden úgy fogalmazott, hogy a jegybank akár újabb kamatemelésre is hajlandó annak érdekében, hogy megfelelő szintre erősödjön az árfolyam. További kamatemelések irracionálisan magas hozamszintet eredményeznének - véli Török.
Az MNB szerint a múlt heti költségvetési kiigazítás mellett a kormánynak vissza kell térnie a középtávú gazdaságpolitikai programban szereplő makropályához, azaz 2004-ben tovább kell csökkentenie az államháztartási hiányt, viszonylag korán kell csatlakozni az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM-II), és tovább kell mérsékelni a bérkiáramlást. Szakértők szerint fundamentális oldalról egy kedvező inflációs adat a forint erősödését okozhatja, a várakozások szerint sokkolóan magas - több mint 400 millió euróra becsült - áprilisi folyó hiány azonban az árfolyam jelentős gyengülésével fenyeget.
Kolozsi Pál