Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben Magyarország – a politikai huzavonák miatt – nem tud időben megfelelő felajánlást tenni az iraki béketeremtésben való részvételre, valószínű, hogy lemarad az előnyökkel kecsegtető aktív szerepvállalásról. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy a NATO-tagok nagyobb afganisztáni részvételt várnának el Magyarországtól. A nemzetközi erőkből álló kabuli ISAF-misszió vezetését ugyanis hamarosan az Észak-atlanti Szövetség veszi át. A NATO-kiküldetésekben a magyar katonák költségei a magyar honvédséget terhelik, ez megfelel az Észak-atlanti Szövetség szabályainak – tudta meg lapunk. Szakértők szerint Afganisztán még sokáig krízisövezet marad, így az ottani szerepvállalás növelése nemcsak kisebb sikerrel és előre látható gazdasági előnnyel, de nagyobb fajlagos költséggel is járna, míg Irakban gyors stabilizáció várható.
A iraki béketeremtésben való magyar katonai szerepvállalás biztosíthatja, hogy magyar cégek nagyobb arányban vehessék ki a részüket az arab ország újjáépítéséből. Ennek híján nemcsak a gazdasági kapcsolatok építésének esélye, de a honvédség nemzetközi presztízse is tovább csökkenne. A várhatóan háromszáz fős egység kiküldése 2–4 milliárd forintba kerülhet – mondta lapunknak Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese. Ez azonban változhat a részvétel hosszától és jellegétől függően. Az még nem dőlt el, hogy ki mit finanszíroz a számos költségelemből, így az sem, hogy ki állja a hadszíntérre kerülő katonáknak járó magasabb bért, a felszerelést, a ki- és hazaszállítást, illetve a kinti ellátást. Mivel a stabilizációs missziót a csapásmérő országok – az Egyesült Államok és Nagy Britannia – szervezik, ezért legfeljebb azok támogatására lehet számítani.
