Az év első három hónapjában két és félszeresére nőtt az üdülési csekkek forgalma, miután januártól gyökeres megváltozott az adómentesség mértéke. Míg korábban a csekk értékének fele volt adó- és járulékmentes – legfeljebb 20 ezer forintig –, idén már a teljes csekkérték – a mindenkori minimálbér összegéig, azaz 50 ezer forintig – mentességet élvez.
A jogszabályváltozás a vártnál is jobb hatással járt. Idén az első negyedévben a munkáltatók 713 millió forint értékben vásároltak üdülési csekket, míg ez az összeg egy évvel korábban csupán 282 millió forint volt – a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) adatai szerint. Április 14-én pedig az összeg meghaladta az egymilliárd forintot. A rendelések 52 százaléka 50 ezer forint vagy magasabb értékű üdülési csekkre szól. A csekkvásárlási kedvet növeli az a tény is, hogy nincs szükség dolgozói önrész vállalására.
Tavaly mintegy 2,1 milliárd forint értékben váltottak be csekket az elfogadóhelyeken. A készpénzes többletköltéssel együtt pedig a teljes kiadás megközelítette a 2,6 milliárd forintot – a vendégek számára kiállított számlák tanúbizonysága szerint. A csekkek kétötödét szállodákban, hatodát üdülőházakban, illetve az utazási irodákban használják fel. Egyre nagyobb a szállodák szerepe. A hotelek a csekkek révén tavaly 883 millió forintos forgalmat könyvelhettek el, amihez további mintegy 200 millió forintos készpénzes bevétel jött hozzá – tudtuk meg Réti Ágnestől, a NÜSZ ügyvezetőjétől. Jelenleg több mint 1600 szolgáltató várja a csekkes vendégeket. A szolgáltatók éves díjat fizetnek a NÜSZ-nek, valamint a náluk beváltott csekkek után – egy számjegyű – jutalékot.
Az első két hónap kedvező eladási statisztikái alapján – 97 millió forintos beváltás – az év egészében négymilliárd forintos forgalomra számított Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turisztikai államtitkára (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 3. oldal). A negyedéves adatok alapján azonban már az ötmilliárdos idei forgalom is elképzelhető. A fő kérdés, hogy az év eleji lendület megmarad-e a legnagyobb forgalmú május–júliusi időszakban.
A várakozások szerint a tavalyi 81 ezer fővel szemben idén legalább kétszer annyian üdülhetnek vállalati támogatású csekkel. Egyes vélemények szerint az üdülési csekk mentőövet jelenthet a belföldi szálláshelyek számára, kompenzálva a külföldi vendégek elmaradását. E turisztikai forma szerepe évről évre nő. A belföldi kereskedelmi szállásdíjbevételek 10-12 százaléka ilyen formában folyik be.
Az üdülési csekk a kiállítástól számított egy éven belül tetszőleges időpontban és időtartamra használható fel azon belföldi szállásszolgáltatóknál és utazási irodáknál, amelyek az üdülési csekkeket forgalmazó NÜSZ-szel erre szerződést kötnek.
