Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország április 16-ától – vétójoggal nem rendelkező – aktív megfigyelőként vesz részt az európai hadtest döntéshozó szervezeteiben. Az 50-60 ezer fősre tervezett közös európai hadtest működőképessé tételének határideje 2003 vége – mondta lapunknak Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai helyettes államtitkára.
A magyar részvétel anyagi hozzájárulást is jelent. Bár egyelőre nincs példa arra, hogy miként működik majd a finanszírozás, néhány alapelv már körvonalazódik. Az EU úgynevezett „petersburgi” műveleteinél az anyagi áldozatvállalás másként működik, mint a NATO-n belül. Az észak-atlanti misszióknál – erre példák a délszláv műveletek – minden nemzet a saját költségeit állja. Ezzel szemben az EU által vezetendő missziók esetében a részt vevő országok csak saját csapataik hadszíntérre szállításának és hazavitelének költségeit – valamint a kilőtt lövedékek árát – állják, a seregek elhelyezését és ellátását az unió finanszírozza majd – mondja Bali. Ezt várhatóan egy közös alapból fizetik majd, amelyhez a tagállamok a GDP-jük arányában járulnak hozzá.
Az európai hadtestbe Magyarország egy gépesített zászlóaljat és egy közeli hatótávolságú légvédelmi rakétaszakaszt ajánlott fel. A honvédségnél jelenleg is zajló védelmi felülvizsgálat dönti el, hogy ennél több vagy kevesebb lesz a következő években a magyar felajánlás. A hadtest első missziója a NATO-egységek feladatainak átvétele lesz Macedónia fővárosában, Szkopjében. Ebben már a magyar katonák is részt vesznek.
Az európai hadtest nem rendelkezik majd saját, önálló csapatokkal, bázisokkal vagy haditechnikai eszközökkel. A szükséges „kapacitásokat” a NATO-tól veszi bérbe, a csapatokat a tagországok ajánlják fel, az EU csak a politikai és katonai stratégiai vezetést biztosítja. A vezetés pedig mindig a feladatoknak megfelelő méretű haderőt vesz igénybe. A hadtest teljesen komplex felépítésű, a felajánlások alapján szárazföldi, légi és haditengerészeti képességekkel is rendelkezik majd. Ez a döntés azért született, hogy az EU ne alakítson ki nagy költséggel a NATO-val párhuzamos hadsereget – hangsúlyozza a helyettes államtitkár.
