Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyors haderőreform, úgy tűnik, új igényként merült fel, Szenes Zoltán altábornagy, vezérkari főnök ugyanis kijelentette, hogy a magyar hadseregnek 2010-re el kell érnie egy átlagos NATO-tagország haderejének szintjét. Ez azonban átfogó és mélyreható reformokat vetít előre mind a haditechnikai eszközök, mind a személyi állomány terén, továbbá a költségvetés átalakításában. A gyors reformok ugyanis vagy többletforrásokkal, vagy a költségvetés olyan átszabásával oldhatók meg, amely lefarag minden a katonai feladatokhoz kevéssé kötődő, „oda nem illő” tevékenységet. A HM költségvetése a GDP arányában rögzített, így minden kiszervezés újabb és újabb forrásokat nyit meg a fejlesztések előtt. Büdzsén felüli forrásokra a tárca aligha számíthat, az ilyen próbálkozások a költségvetés kialakításakor tavaly is kudarca fulladtak.
Az átállás során mind több területen vonják be a civil szférát a honvédség ellátásába, kiszolgálásába. Ilyen lesz a katonák lakásproblémájának megoldása. Juhász egy minapi sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a jövőben a civil szféra (azaz a nagybefektetők) által épített bérlakások hosszú távú bérbevételével oldják meg a katonák lakásproblémáját.
Ettől függetlenül továbbra is folytatódik a HM 2006-ig tartó – összességében százmilliárd forintos – lakás- és szállásvásárlási, -építési, valamint laktanya-rekonstrukciós programja. Ez utóbbi részre 64 milliárd forintot fordítanak, amelyből 49 milliárdot a tárca büdzséjéből, 15 milliárdot külső forrásokból szereznek meg. Idén laktanya-rekonstrukcióra 6,3 milliárdot szán a HM (a tárca ebben az évben 310 milliárd forintból gazdálkodik). Az említett hitelt lapunk információi szerint vélhetőn a minisztérium tulajdonában lévő HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. (HM EI) veszi majd fel. Éppen ez a cég érintett a HVG múlt heti számában megszellőztetett, a katonai épületfenntartás visszásságait feltáró cikkben. A laktanya- és lakásprogram tízmilliárdjai ugyancsak a civil szféránál – azaz az építőipar egyes cégeinél – landolnak. Bár a hivatalos közlések szerint módosulhatnak a program részelemei, de a végcél nem változik.
A lakásépítési és -vásárlási programra 35 milliárdot költenek, amiből 13 milliárd külső forrás – a korábbi álláspont szerint ugyancsak a HM EI a hitelfelvevő –, ebből 3 ezer ingatlanra futja a tárca szerint.
