Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi űrkutatási-űripari tevékenységre a kilencvenes évtizedben évente alig néhány tízmillió, majd 1998-tól száz-kétszázmillió forintot fordítottak, a támogatás azonban az infláció miatt folyamatosan vesztett értékéből - derül ki a hazai űrtevékenységet számba vevő összesítésből.
A támogatási pénzek jelenleg 25 kutatóhely között oszlanak meg, ahol több mint 200 kutató dolgozik főállásban. A kutatóhelyek 40 százalékát a Magyar Tudományos Akadémia, 27 százalékát egyetemek, 8 százalékát az illetékes szaktárca, 8 százalékát a Honvédelmi Minisztérium, a maradék 17 százalékot egyéb szervezetek tartják fenn.
Ma már azonban nemcsak a kutatólaboratóriumok, hanem az állami tulajdonú Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) is pénzszűkében van - derül ki az adatokból. A kutatást koordináló, üzleti kapcsolatépítő szerepet is betöltő MŰI 1992-ben 8,4 millió forintból gazdálkodott, de ez 2002-re is csak 33,9 millióra emelkedett, azaz a növekedés üteme lényegesen az infláció alatt maradt.
Eközben a kutatóhelyek támogatása nominálisan is csökkent. A támogatási rendszerben csupán 1998 után állt be jelentős változás, az Európai Űrügynökséggel (ESA) közös PRODEX-program indulása nyomán. Ennek ellenére a kilencvenes évek végén Magyarországon az egy főre jutó űrköltségvetés még mindig csak 0,2 euró/év volt, míg ez az összeg a legkisebb ESA-tagállamnál, Írországnál is elérte az 1,7 eurót. Újabb minőségi változást az ESA-val hétfőn aláírt PECS-programban való részvétel hozhat (NAPI Gazdaság, 2003. április 7., 3. oldal). Ennek köszönhetően az idei magyarországi űrbüdzsé több száz millió forintra nőtt, ami az űripari cégek számára is jó hír lehet.
