Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Februárban a monetáris bázis (M0) növekedési indexei az előzetes adatoknak megfelelően (NAPI Gazdaság, 2003. március 11.) gyorsultak. A tágabb pénzmennyiségi mutatók közül csupán a monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló betéteket tartalmazó M1-nél tapasztalható csökkenés. A lekötött betéteket is magában foglaló M2 aggregátumnál a gyorsulás az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékpont, az infláció alakulását legjobban előrejelző M3-nál pedig 3,2 százalékpont volt. Ezeknek a mutatóknak a számítási módját is megváltoztatta - az uniós gyakorlathoz közelítve - a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Változatlan tartalmú, így hosszabb időszakot véve is összehasonlítható, csupán a legtágabb aggregátum, az M4 maradt. Ennek adatsorából egyébként úgy látszik, hogy a gazdaságot - erre az előzetes adatokból is lehetett következtetni - jelentős többletlikviditás nyomja. (A „forró pénz” összege viszont az MNB statisztikai mérlege alapján mintegy egymilliárd euróval csökkent.)
A monetáris intézmények most közzétett konszolidált mérlege szerint miközben a nettó külföldi követelésállomány 172,2 milliárd forinttal nőtt, a belföldi hiteleknél 102,8 milliárd forint volt a csökkenés. Utóbbi kizárólag a kormányzat nettó tartozásának apadásából származott. Minden szektor, a nem pénzügyi vállalatok és a lakosság is, növelte ugyanis hitelállományát.
Februárban a tranzakciók értéke alapján a háztartások 46,7 milliárd forint hitelt vettek fel, betétállományuk pedig 12 milliárd forinttal csökkent. Az év második hónapjában tehát - legalábbis a bankszektor felé - meglódult a lakosság nettó eladósodottsága. Ugyanaz a jelenség azonban, ami a háztartásoknál elkedvetlenítő lehet, üdvözlendő a vállalatoknál. Februárban ugyanis a januári aggasztó jelek után végre a cégek is nettó hitelfelvevők voltak: betétállományukat 22,7 milliárd forinttal csökkentették, és 12,9 milliárd forint kölcsönt vettek fel.
A képet persze némiképp árnyalhatja, hogy a pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyekből ugyanakkor 22,5 milliárd fogyott. Azt pedig nem lehet tudni, hogy ebből a növekményből milyen arányban vették ki részüket a különböző szektorok.
