Az év eleji megtorpanást követően beindult növekedés igencsak ráfért az építőipari ágazatra: az idei első két hónapban - részben a hó miatt - jócskán elmaradt a forgalom a tavalyitól. Az építőanyag-forgalmazók reményei szerint a mostani élénkülés képes ellensúlyozni az elmaradást is.
Idén az építőanyagok értékesítése várhatóan kissé meghaladja a tavalyit, ám egyelőre talány, hogyan alakul a második félév - mondta lapunknak Bodnár György, a Wienerberger Rt. kereskedelmi igazgatója. A kamatszint alakulása, de legfőképp a lakástámogatási rendszer jövőjével kapcsolatos híresztelések miatt nehezen kiszámítható, mi történik a piacon hat hónap múlva. Jó jel viszont, hogy a lakásépítési hitelfelvételi kedv töretlen volt az utóbbi hónapokban. Az építőanyag-kereskedelem számára az a legfontosabb, hogyan alakul a lakosság vásárlóereje.
Magyarországon a lakáscélú épületek csaknem 80 százaléka téglából van, ez a legmagasabb érték Európában. Emiatt a lakásépítések alakulását jól előrejelzi a téglakereskedelem.
Tavaly ugyan 12 százalékkal, 31,5 ezerre nőtt az újonnan átadott lakások száma, ám még mindig messze van a hosszú távú célnak tartott évi negyvenezres ütemtől. Ráadásul az építési engedélyek száma a 2001-es érték közelében maradt. A múlt évben a lakásépítési kedv elsősorban a fővárosban nőtt. A Wienerberger reményei szerint azonban 2003-ban inkább a vidéki nagyvárosokban és azok környékén nő az új lakások száma.
A múlt évben folytatódott a többlakásos épületek térnyerése, bennük a kislakások arányának növekedése. A megváltozott lakásépítési szerkezet nyomán 3 négyzetméterrel csökkent a lakások átlagos alapterülete, így az már csupán 94 négyzetméter. A tendencia folytatódására utal, hogy az új engedélyek szerint az építtetők a jövőben kevesebb három- és többlakásos épületet, a jelenleginél kisebb átlagos alapterületű lakásokat terveznek. A kis, társasházi lakásokhoz pedig fajlagosan kevesebb tégla és cserép kell, így ezek eladása nem tart lépést a lakások gyarapodásával. Ez alól csupán a nyílászárók kivételek. A rossz évkezdetet jelezte, hogy januárban az építőipari termelés volumene 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - a KSH adatai szerint. Egyhavi adatból nehéz következtetéseket levonni, hiszen - a korábbi évek tapasztalata alapján - a januári termelés az egész évinek csupán 4 százalékát teszi ki. Ennek ellenére figyelmeztető, hogy a legnagyobb, legalább 300 főt foglalkoztató szervezetek termelése az előző év januárjához képest csaknem 40 százalékkal csökkent. Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke szerint az építőipar januári visszaesése részben a külföldi befektetések csökkenésével magyarázható, további visszaesést azonban nem valószínűsít.
