A kedvezményes dolgozói részvényprogram keretében történt értékpapír-juttatás esetén adókötelezettség a részvény visszavásárlásakor, átalakításakor vagy bevonásakor keletkezik. A dolgozói részvény törzsrészvénnyé való átalakításakor vagy bevonásakor a juttatáskor adott kedvezmény 50 százaléka adómentes, az ezt meghaladóan biztosított vagyoni érték munkajövedelemként adózik. Ha a dolgozói részvényt a cég visszavásárolja a dolgozótól, az ellenérték teljes összege munkajövedelemnek minősül.
A legkedvezőbb megoldás, ha a cég ingyenesen juttatja a dolgozói részvényt, ekkor ugyanis - átalakítás vagy bevonás esetén - a névérték fele után nem kell adózni - mondta lapunknak Alföldi Csaba, a Deloitte & Touche és a CA-IB Tőkepiaci Tanácsadó Rt. közös munkavállalói ösztönzési termékeinek egyik kidolgozója. Az egy főre jutó kedvezményes dolgozói részvény- és üzletrészjuttatást az adótörvény nem korlátozza, szemben az elismert munkavállalói részvényprogramban kedvezményesen juttatható legfeljebb 500 ezer forintnyi értékpapírral. Fontos azonban, hogy a dolgozói részvényállomány nem haladhatja meg a jegyzett tőke 15 százalékát.
A konstrukció kft. esetén kedvezményes üzletrészjuttatással is megvalósítható. Az osztalékelsőbbségi részvény után közvetlenül a dolgozói részvények következnek osztalékfizetéskor, ha pedig a társaság nyereséges vagy az eredménytartaléka lehetővé teszi, érdemes osztalékelsőbbségi részvényt kibocsátani a program keretében, így évente viszonylag jelentős osztalékot lehet juttatni a dolgozóknak - teszi hozzá Oszkó Péter ügyvéd, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adótanácsadója.
Azoknak a cégeknek, amelyeknek van külföldi anya-, esetleg leányvállalata, amely részvényt tud kibocsátani, érdemes a külföldi társaság részvényeit juttatnia a magyar munkavállalónak. Ez után ugyanis nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, csupán személyi jövedelemadót és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Így 100 forint értékű juttatás nem 238, hanem csupán 204 forintba kerül. A különbség nem nagy, ezért tisztán magyar cégeknek nem feltétlenül éri meg pusztán azért külföldi céget alapítani, hogy az bocsássa ki a dolgozóknak juttatandó részvényeket, működő részvényprogrammal rendelkező külföldi cégnek azonban előnyös - véli Oszkó. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a külföldi részvény kibocsátásának költségét a magyar vállalatnak nem lehet kiszámlázni és itthon költségként elszámolni.
Tóth Katalin