Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén januárban tovább gyorsult a magyarországi bérek növekedése, holott már 2002 is 13,6 százalékos reálbér-növekedést hozott. Az első havi gyorsulás eredményeként januárban a bruttó nominális átlagkereset 20,9, a nettó ennél is nagyobb mértékben, 22,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek 17,1 százalékkal lettek magasabbak egy esztendő leforgása alatt, miközben a fogyasztói árindex csupán 4,7 százalékkal növekedett.
A januári kereseti statisztika alapján legalábbis kérdéses, hogy tartható-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban jóváhagyott 4,5 százalékos 2003-as reálbér-emelkedés. Az ágazati és munkahelyi bértárgyalások ugyanis 4-15 százalékos alapbér-növekedést hoznak a szervezett munkavállalóknak. A növekmény többnyire meghaladja az ágazatokra bontott számításokat, amelyek mellett a kormány szerint teljesülne a 4,5 százalékos emelkedés (NAPI Gazdaság, 2003. március 20., 1-3. oldal).
Idén januárban a havi bruttó átlagkereset 136 ezer forint volt, ez 20,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Látványosan különbözik a vállalati és az állami szféra bérdinamikája. Bár egy hónap adataiból korai következtetéseket levonni, valószínűleg a versenyszféra a korábbinál kevésbé hajlandó az állami növeléssel lépést tartani. Az idei első hónapban a versenyszférában 9,7, a költségvetési szektorban pedig 40,8 százalékkal nőt a bérszint az egy évvel korábbihoz képest. A különbség fő oka a központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a 2002-es illetményemelés (a minimálbér emelése, a köztisztviselők illetményének 7, a hivatásos katonákénak 50-70 százalékos növelése, valamint szeptembertől a közalkalmazottak alapbérének 50 százalékos emelése) - állapítják meg a statisztikusok. A bruttó bérek gyors növekedéséhez tavaly szeptember óta a nettó is felzárkózott, sőt felül is múlta azt. Mindez az alkalmazotti adókedvezmény emelésének a hatása.
