Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rövid távon visszaesnek, míg hosszú távon lehetetlen megmondani, miként alakulnak a magyar kereskedelmi kapcsolatok az arab térséggel, ezen belül pedig Irakkal - mondta lapunk kérdésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a BKÁE Védelemgazdasági Tanszékének vezetője. Nógrádi hangsúlyozta, hogy abszolút biztonság a történelemben soha nem volt, de Magyarország nem célpont. A visegrádi államok és a NATO-ba belépni szándékozók is többet tettek eddig a háború szélére sodródott Irakkal szemben, mint Magyarország. Úgy véli, hogy az iraki háború után minden ország a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik majd, az újjáépítésben azonban a nagy földrajzi távolságok miatt sem lehet meghatározó Magyarország szerepe. Nógrádi emlékeztetett, hogy a balkáni újjáépítésben nagyobbak voltak a remények, de végül perifériára szorult az ország.
A legfontosabb az lesz, hogy a háború milyen hatást gyakorol a világgazdaságra, miként alakul a dollár és az euró árfolyama, illetve merre megy az olajár. Ez rövid távon várhatóan felfelé mozdul el, majd csökken, de e kérdésekben számos egymásnak ellentmondó vélemény született - figyelmeztetett Nógrádi. Egyesek szerint Magyarország a konfliktus miatt erre terelődő a turizmusból profitálhat majd, de ezt a szakértő kérdésesnek tartja.
Nemzetközi kitekintésben Nógrádi György szerint az ENSZ-ben elhúzódó válság alakulhat ki, ami tovább súlyosbítja a - régóta pénzügyi válsággal is küzdő - világszervezet helyzetét. A háború új nemzetközi helyzetet teremt, hiszen tovább módosul az 1945 óta fennálló világrend. Fontos kérdés, miként értékelődik át az ENSZ és azon belül a Biztonsági Tanács (BT) szerepe. Ez utóbbi súlyának csökkenése várható, az ENSZ BT-ben jelenleg még az 1945-ös erőviszonyok tükröződnek. Egyelőre nem látszanak olyan objektív kritériumok, amelyek teljesítse irányt mutatna az ENSZ átszervezéséhez.
