Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) - folytatva az uniós módszertanhoz való közelítést - átalakította a pénzmennyiségi mutatókkal kapcsolatos adatgyűjtési módszertant. A monetáris bázis (M0) például ezentúl a pénzintézeteknek a jegybanknál elhelyezett egynapos betétei állományát is tartalmazza. Az M1 a látra szóló és folyószámlán levő devizabetéteket is magában foglalja, míg az M2-ből kikerültek a két éven túli futamidőre lekötött betétek. A legnagyobb változás az M3-nál következett be. Ez az aggregátum is karcsúsodott a hosszabb futamidejű konstrukciókkal, de egyúttal bővült az MNB-kötvényekkel, valamint a pénzpiaci alapok nem monetáris intézmények tulajdonában levő jegyeivel.
Az MNB közreadta az átdolgozott idősort is, így a számsorok összehasonlíthatóak. A monetáris bázis növekedési indexe az előző havihoz képest - nyilvánvalóan a forró pénzek miatt - 27,3 százalékponttal emelkedett, miközben az éves növekedés 43,5 százalék lett. A többi mutatónál is kivétel nélkül gyorsulást hozott a január.
A háztartási megtakarításokról - szintén a megújulás jegyében - már nem közöl adatokat az MNB, így erről a monetáris intézmények most megjelent konszolidált mérlegéből vonhatunk le némi következtetést. Az adatokból kiderül, hogy a vállalati hitelállomány csökkent és a magánszemélyek kölcsönei sem nőttek a korábbi hónapokban megszokott mértékben. Azt viszont, hogy a nem egészen 29 milliárd forintnyi növekmény - ez tavaly a második félévben rendre 50 milliárd körül alakult - a lakáshitel-fevételi kedv csökkenésének tudható-e be, nem állapítható meg.
