Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A január 16-án végrehajtott 100, majd a január 17-ei újabb 100 bázispontos jegybanki kamatvágást a bankok egészen eltérő mértékben érvényesítették a különböző kamatoknál - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből. Az értékelést megnehezíti, hogy az MNB idén jelentősen - az Európai Központi Bank (ECB) módszertanának megfelelően - átalakította a háztartási és a nem pénzügyi kamatstatisztikai adatgyűjtésének szerkezetét. Az egyik lényeges változás, hogy míg régebben a kamatokat az átlagszámításhoz a folyósításokkal, mostantól a hó végi állományokkal súlyozzák. A lakáshiteleknél a most közreadott számokban - a korábbitól eltérően - szerepelnek az államilag támogatott kölcsönök adatai is.
Az adatok tanúsága szerint a háztartási szektorban az éven belüli fogyasztási hitelek és az éven belüli betétek közötti különbözet (marzs) 21 bázisponttal, míg a vállalati szektornál alkalmazott éven belüli marzs 45 bázisponttal nőtt az előző hónaphoz képest. Ezúttal azonban mégsem mondhatjuk azt, hogy a bankok profitnövelésre használták ki a jegybanki intézkedéseket. A kamatvágás mellett ugyanis az MNB a kamatfolyosót is növelte, a betéti tendernél pedig korlátozást vezetett be. A jelentős likviditásbőséggel rendelkező bankok - tipikusan ilyenek a jelentős betétállományt gyűjtők - szabad pénzeszközeiket a hónap utolsó tíz napjában a bankközi piacon csak 3,5 százalékos kamatra tudták elhelyezni. A bankközi O/N átlagkamat januárban a decemberi 8,91 százalékról „mindössze” 7,63 százalékra esett.
