Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt évben 12 százalékkal emelkedett a használatba vett új lakások száma, ám még mindig messze van a hosszú távú célnak tartott évi negyvenezres ütem. Tavaly ugyanis 31,5 ezer lakásra adtak ki a hatóságok használatba vételi engedélyt. Az építési engedélyek száma a 2001-es érték közelében maradt: 2002-ben 48,8 ezer volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakásépítési kedv elsősorban a fővárosban fokozódott, éves szinten a növekedés 46 százalék volt annak ellenére, hogy az utolsó negyedévben megállt. A városokban is 16 százalékkal nőtt az elkészült új lakások száma. A jelek szerint a községekben megtorpant a növekedés, sőt 2002-ben az építési és a használatba vételi engedélyek száma egyaránt elmaradt az egy évvel korábbitól.
A múlt évben is folytatódott a többlakásos épületek térnyerése, bennük a kislakások arányának növekedése. Már nemcsak jelképes az önkormányzatok építtetői szerepvállalása, tavaly ugyanis mintegy 1300 lakást építtettek, míg vállalkozói építésként több mint 9 ezer új lakást vettek használatba. A természetes személyek építette lakások aránya 63-ról 74 százalékra mérséklődött 2002-ben.
A megváltozott lakásépítési szerkezet nyomán újabb 3 négyzetméterrel csökkent a lakások átlagos alapterülete, így az már csupán 94 négyzetméter. A tendencia folytatódására utal, hogy az új engedélyek szerint az építtetők a jövőben kevesebb három- és többlakásos épületet, a jelenleginél kisebb átlagos alapterületű lakásokat terveznek.
Csupán ötezer lakás szűnt meg 2002-ben, 25 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnések két fő oka a lakásépítés miatti bontás és az avulás volt. A KSH adatai szerint tavaly mintegy 14 ezer nem lakóépületre kértek építési engedélyt, ezek együttes alapterülete 3,6 millió négyzetméter. Az alapterület szerint számolva a legnagyobb növekedés a szállodaiparban és a vendéglátás területén mutatkozik, míg a legerőteljesebb csökkenést az oktatási és az egészségügyi beruházások képviselték.
